Ló az erkélyen
November 13-tól látható a mozikban Hüseyin Tabak: Ló az erkélyen című családi filmje az Anjou Lafayette forgalmazásában. A másság elfogadásáról és a lovak gyógyító erejéről szóló filmről csütörtökön már beszámoltunk.
A film megnézése közben a gyerekekben számos kérdés felmerül. Vajon miért ebédel Mika pontban 14:17-kor? Miért nem tud hazudni? Miért szerencsejátékozik Sascha? A legtöbben persze arra kíváncsiak, hogyan vitték fel a lovat az erkélyre? Hüseyin ezt a néző fantáziájára bízza. Van, aki azt gondolja, daruval emelték fel, míg más, hogy két ember rejtőzik benne. Annyi kulisszatitkot azért megtudunk, hogy a forgatáson két lovat is használtak. Az egyiket a belső, a másikat a külső felvételeknél.
Hüseyin Tabak 1981-ben Németországban született kurd szülőktől, ezért személyes tapasztalata is van a másságról. Gyermekkoráról nem sokat beszélt, identitástudata 16 éves korában alakult ki. Filmezni 22 évesen kezdett el. Rövidfilmeket készített családtagok, barátok segítségével, valamint nagyjátékfilmek forgatásán dolgozott, ahol végigmászta a szamárlétrát; kávéfőzőtől egészen a rendezőasszisztensig 20 játékfilm készítésében vett részt. 2006-ban jelentkezett a Bécsi Filmakadémiára, ahol Michael Hanekénél tanult rendezést és forgatókönyvírást.
Filmjeiben Haneke munkássága nem befolyásolja, inkább a személyisége van rá hatással. Megtanulta tőle, hogy a forgatásra készüljön fel rendesen, tudja a dolgát, hiszen 40-50 embert kell irányítania, és szeresse a színészeit, mert csak így várhatja el tőlük a megfelelő érzelmeket. Nem nehéz neki gyerekekkel forgatni, mert komolyan veszi őket, odafigyel rájuk, és nem a ?magas lóról? beszél hozzájuk.
Nehézséget okoz viszont a megfelelő gyerekek kiválasztása ? mondta el kérdésünkre a Mi Mozink Lurdy Házban. Vizsgafilmjéhez, a szintén 2012-ben készült Szépséged semmit sem érhez 800, míg a Ló az erkélyen címűhöz 400 gyerek közül választotta ki a két gyerekszínészt. Danát a szerb származású Nataša Paunović alakítja, Mikát pedig az osztrák Enzo Gaier, aki olyan jól játssza az enyhén autista kisfiút, hogy többen tényleg annak is gondolják. Ő sem tiltakozott amikor egy vetítés után egy autista kisfiú sorstársának vélte.
S miért Enzo lett a befutó? ? Nos az utolsó körbe már csak hárman kerültek, mindig ő volt a leggyengébb közöttük, de folyamatosan fejlődött, míg a többieknél nem ezt tapasztalta a rendező. Az utolsó lökést a döntéshez a ló megközelítése jelentette, mert míg a másik két fiú beszélt a lóhoz és kérdezgette, addig Enzo szó nélkül, óvatosan közelítette meg az állatot, ahogyan egy született autista tenné. Nem eljátszotta tehát, hanem átélte a feladatot, s tette mindvégig a forgatás alatt.
Az osztrák törvények szerint gyerekeknek csak napi hat, míg a német szerint mindössze négy órát szabad forgatni, s ezt Hüseyin mindvégig betartotta. A városi jelenetek Bécsben, a terepiek Bécs közelében, míg a kaszinójelenet Bádenben kerültek felvételre. Érdekesség, hogy ez volt a legolcsóbb, míg a garázsforgatás a legköltségesebb. Pénzre az Osztrák Kulturális Alapnál pályázott. Évente általában 40-50-en pályáznak, s közölük 10-15-en nyernek is. Az autisták is segítették, de nem pénzzel, hanem tanácsokkal, a forgatókönyvet egy pszichológus is ellenőrizte.
Hüseyinnek számos filmterv jár a fejében, ebből kettőt biztosan meg is valósít. Az egyik egy dokumentumfilm lesz Yilmaz Güney, egy híres kurd filmrendező életéről, aki több évet töltött börtönben, és ott is írt filmeket. A másik pedig egy egész estés film romákról. A Ló az erkélyen a szerb származású Milo Dor azonos című regényén alapszik. Ehhez és vizsgafilmjéhez Varga Judit, a Budapesten és Bécsben tanult magyar zeneszerző írta a zenét. Ő most Nyugat-Európában koncertezik, ezért nem vett részt a mai bemutatón, de a rendező következő két munkájában megint alkotótárs lesz.
