Metropolisban az animáció
Megjelent a Metropolis filmelméleti és filmtörténeti folyóirat 2009/1. száma Az animációs film címmel! Összeállításuk az animációs film általános bemutatását tűzte ki célul. Noha az animációs filmek különböző fajtái a kezdetektől a mai napig töretlenül népszerűek, az animációs film mégis sokáig a filmtudomány mostohán kezelt területe volt. Az utóbbi években azonban megélénkült az érdeklődés az animációs film iránt, és megszaporodott a vele érdemben foglalkozó tudományos munkák száma ? ezekből nyújt a lap ízelítőt.
Az összeállításban szereplő tanulmányok többek között olyan jelenségeket vesznek szemügyre, mint az animációs film tanulmányozásának elméleti problémái, az animációs filmekre jellemző sajátos térhasználat, az élőszereplős és az animációs film keveredése és átmeneti esetei, valamint a rajzfilmek mozgásábrázolása. Az összeállítást az animációs film kiemelkedő értékeit és fontos alkotásait feltüntető annotált filmográfia zárja.
A tartalom
Az elmúlt egy-két évtizedben az animációval foglalkozó elméleti szakemberek gyakran megemlítették, hogy a médium viszonylagosan láthatatlan a XX. századi mozgóképkultúrában. E tekintetben az animáció alulmarad az élőszereplős filmmel szemben, és még nem érte el azt a tudományos rangot, ami Filmtudomány címszó alatt pillanatnyilag az élőszereplős filmek vizsgálatát megilleti. Az animáció kutatói úgy gondolják, hogy míg az animációs film eredete éppolyan régre ? ha nem régebbre ? nyúlik vissza, mint az élőszereplős filmé, és fejlődése médiumként is pont olyan gazdag és változatos, mégsem kapja meg az élőszereplős filmnek szentelt tudományos érdeklődés töredékét sem ? írta Andrew Darley: Vitaalap Gondolatok az animáció tanulmányozásáról című művében.
Az animációs forma elemeinek részletes elemzésével az intenzív térélményt állítom előtérbe, amit egyszerre tekintek a körülményekre adott reakciónak és eszköznek, amivel képzelőerőnk megragadhatja a teret. Ahhoz, hogy a teret élményszerű jelentéssel ruházzuk fel, nélkülözhetetlen az animáció azon képessége, hogy a térrel kapcsolatba kerülő szereplők élményeit át tudja vinni a nézőre, hiszen ezáltal lehetővé teszi, hogy a néző is úgy érezze, csapdába esett saját elvárásai és a vásznon kibontakozó képek között ? olvashatjuk Aylish Wood: A tér újjáélesztése című anyagában.
A mozgás az animációs film nyersanyaga. Ahogy a zenét dallamán és ritmusán keresztül olvassuk, egy festményt pedig a színek, a vonalak és a formák által, az animációs filmet a mozgás segítségével. Amikor az animációs filmet a mozgás szempontjából vizsgáljuk, akkor közvetlen kapcsolatba kerülhetünk a kreatív forrással: a mozgás tervezésének kockáról kockára tagolt folyamatával. Az animáció-kutatás területén kötelességünk, hogy a mozgást az animációs filmen belül a kifejezés alapvető hordozójának tekintsük, és mindennemű elméleti fejtegetés részévé tegyük ? tudjuk meg Leslie Bishko: A rajzfilmstílus helyes és helytelen alkalmazása az animációban című írásából.
A Metropolis megvásárolható a nagyobb könyvesboltokban és az art mozikban. Még kapható régebbi számainkról és az előfizetés feltételeiről bővebb információ honlapjukon található.
