ZETApress

hírportál

Utolsó fogás a Varázshegyben

Idén először ünnepeljük meg itthon az Óceánok Világnapját, amelyet mindenütt a tengereink élővilágának szentelnek. Tegnap délután a Greenpeace és a Diverziti Egyesület Az utolsó fogás (End of the Line) című filmet vetítette a Fővárosi Állat- és Növénykert (FÁNK) nemrég átadott bemutatóhelyén, a Varázshegyben.

A több mint 3200 m2-es kiállítótér tematikája több ponton is kapcsolódik a tengerek élővilágához: az Őstengerben tőrfarkú rákokkal, rájákkal, medúzákkal, kúszógébekkel ismerkedhetnek a látogatók, az Óriások csarnokában pedig más tengeri óriások mellett egy ámbráscet életnagyságú modellje is megtekinthető. A bemutatott brit dokumentumfilm a tengeri élővilág jelenlegi helyzetét mutatta be.

A valaha kimeríthetetlennek tűnő tengeri erőforrásainkat nem kezeltük kellő tisztelettel és gondossággal, ezért mára jelentős része végveszélyben van. A halállományok 70-80 százaléka a túlzott mértékű halászat miatt veszélyeztetett helyzetbe került, 13 százaléka teljesen összeomlott. Ebben nekünk, európaiaknak is nagy a felelősségünk. A tudományos adatok szerint a legkorszerűbb technikai eszközökkel felszerelt európai halászflották kétszer-háromszor annyi halat képesek kifogni, mint amennyi jelenleg rendelkezésre áll. Csak azért tudnak mégis haszonnal működni, mert az Európai Unió közpénzekből mintegy évi egymilliárd Euro támogatást nyújt tevékenységükhöz és emellett még az üzemanyagba beépített adó alól is mentesülnek.

Ezt mind a FAO (Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet), mind az Európai Unió már a ?90-es években felismerte és sürgette a túlzott mértékű halászat megállítását, a halászflották méretének csökkentését. Erőfeszítéseik eddig sajnos eredménytelennek bizonyultak. Az Európai Bizottság kidolgozta a Közös Halászati Politika reformjának tervezetét, amelynek lényege a halászflották számának és a fajokra vonatkozó kvótáknak a csökkentése, a támogatások jó irányba történő átcsoportosítása.

A 80 perces feliratos filmet Hanga Zoltán, a FÁNK szóvivője és Rodics Katalin, Greenpeace kelet-közép-európai halászati szakértője vezette fel. ? Mindenekelőtt csökkenteni kell a flották méretét. Fontos, hogy csak azok kapjanak halászati engedélyeket, akik a legkisebb környezeti kárral végzik tevékenységüket, és a legjobban hozzá járulnak a helyi közösségek fejlődéséhez. Emellett a sérülékeny területeken és a fontos élőhelyeken meg kell tiltani a halászatot. A döntés az Európai Tanács és a Parlament kezében van, és ebben a tengerekkel nem rendelkező tagállamoknak is szavuk van. A világ tengereinek élővilága az egész emberiség közös öröksége és fontos az egész kontinens élelmezése, sőt még a klímaváltozás szempontjából is ? mondta el a szakértő asszony.

A Greenpeace független, energikus és konfrontációra kész környezetvédő szervezet, mely a világ több mint 45 országában kész arra, hogy fellépjen a Föld értékeinek védelmében. Radikális, de teljes mértében erőszakmentes, a legjobb tudományos kutatóintézetekkel működik együtt, tárgyal és lobbizik, ha kell autópályákat, kormányépületeket zár le. Egyik kezével tiltakozik, a másikkal az alternatív megoldásokat mutatja fel. Minden nem mellé mond egy igent is!

Szóljon hozzá!