ZETApress

Fiatal magyar filmrendezők beszélgettek a magyar film külföldi esélyein túl az alkotói szándékokról és a mozgóképek aktuális forgalmazási nehézségeiről a 40. Magyar Filmszemle hatodik napján, tegnap délelőtt a budapesti Palace MOM moziban.

Petrányi Viktória producer a koprodukcióban készült filmek problémáiról kérdezte a meghívott rendezőket, akik egyetértettek abban, hogy a nemzetközi partnerekkel készült filmek jelentős előnyökkel járnak ugyan, ám nagy veszélyt jelentenek az alkotói szabadságra. Mundruczó Kornél kitért arra, hogy első filmje még ?önfeledt szabadságban? készült, ám a Szép napokkal kezdetét vette az azóta is gondot okozó nemzetközi partnerek bevonásával jelentkező dilemma.

Filmötleteinek megvalósításában ugyanis igyekszik a magyar hátteret előnyben részesíteni, hiszen rossz példaként állnak előtte azok az alkotók, akik elvesztik sajátos arcukat azért, mert behódolnak a külföldi tőkének. Egyetlen olyan történeten gondolkodom, amit talán nem magyarul kellene forgatnom, de amúgy mindig igyekszem hazai szereplőkkel, hazai filmet készíteni ? fogalmazott a rendező.

Gigor Attila: A nyomozó kapcsán ismertette a nemzetközi véleményt arról, miszerint a film sikeresebb lehetett volna, ha angol nyelven forgatják. Ennek ellenére a jelenlegi filmötletem is magyar nyelven készül ? tette hozzá az alkotó. Mátyássy Áron szerint nem döntés kérdése, hogy jó-e koprodukcióban dolgozni vagy sem, hanem szükséges helyzet. Ma már nem lehet nemzetközi tőke bevonása nélkül gondolkodni hazai film gyártásán.

Nemes Jeles László új filmtervéről beszélt, amelyet nem az európai együttműködés jegyében kezdett írni, hanem időközben dőlt el, hogy koprodukcióban kell majd forgatni. Mivel egy, a monarchia idején élt nőről szól a történet, ezért német partnert keresünk jelenleg a filmhez, bár a francia befektető is szóba került már.

Vranik Roland problémája az, hogy a nemzetközi filmfesztiválokon számos producer ajánlotta fel együttműködését, és rengeteg névjegykártyát kapott, ám a telefont sosem vették fel neki a későbbiekben. Nem adnám fel a produkciómat azért, hogy külföldi technikával dolgozhassak, és a kreativitásnak egyébként is jót tesz, ha kevés pénzzel dolgozunk ? zárta le gondolatát Vranik Roland.

Szabó Simon a kérdéssel kapcsolatban beszélt arról, hogy egyetlen mozgóképe sem valósulhatott volna meg, ha nincsenek koprodukciós partnerek. Ez ugyan a fogalom egy szélesebb körű használatát jelenti, de a különböző helyekről jött magyar pénzek jelentősen hozzájárultak a film megvalósításhoz.

A filmek forgalmazásával kapcsolatos nehézségekről is beszéltek az alkotók. Mundruczó Kornél megjegyezte, nem feltétlenül az a megfelelő partner, amelyik rengeteg pénzt fizet a filmért, majd egyetlen moziba sem adja el. Az alkotói szándékot tekintve az a fontos, hogy ha kevesebb pénzért is, de több országban is vetítsék az alkotást ? magyarázta a Delta rendezője. A sikerhez folyamatosan járni kell a nemzetközi fesztiválokra, workshopokra, illetve kell egy jó produceri háttér ? hangsúlyozta Vranik Roland. Groó Diána szerint mindenképpen haladásnak tekinthető, hogy a fiatal alkotók kezdik megtanulni annak módját, hogyan lehet eladni egy filmötletet angolul egy lehetséges partnerek. Tíz évvel ezelőtt még szinte senki sem tudott megszólalni a magyaron kívül más nyelven hazánkban ? hangsúlyozta a rendezőnő.

Mundruczó Kornél szerint az a fiatal magyar filmesek problémája, hogy nem elég jártasak a mai társadalmi kérdésekben, pedig időt és pénzt kellene áldozniuk arra, hogy képbe kerüljenek az aktuális problémákat illetően. A közéleti felelősség az elbulvárosodás és a politikai gettósodás szintjén van ? mondta Mundruczó.

A Filmkultúra is bemutatkozott

A Filmszemle keretein belül vasárnap délután tartotta meg sajtótájékoztatóját a Filmkultúra, a Magyar Nemzeti Filmarchívum lapjának szerkesztősége. Forgács Iván főszerkesztő elmondta, hogy elődje, Urbán Mária tavaly bekövetkezett tragikus halála óta a lap tartalmi és szerkezeti átalakításon ment keresztül, de az 1996 és 2007 közötti számok archiválva megtalálhatóak a megújult oldalon.

A Filmkultúra internetes magazin maradt, de a két, nemrégiben beolvasztott lap, a nagyobb lélegzetvételű tanulmányokat megjelentető, ritkábban jelentkező Filmspirál és a havonta kiadott Muszter továbbra is meg fog jelenni nyomtatásban, továbbá megtalálhatóak a Filmkultúra honlapján PDF formátumban.

Forgács Iván elmondta, a Filmkultúra célja a Magyar Nemzeti Filmarchívum munkatársai által felhalmozott filmtörténeti tudás és tapasztalat aktív közvetítése: az intézet szakemberei a hozzájuk tartozó gyűjtemények anyagát nagy mélységben ismerik, az archívum tehát filmtörténettel foglalkozik, filmelméleti tevékenységet nem folytatnak. Hozzátette, munkatársai azokat a magyar alkotásokat keresik és tekintik értékesnek, amelyek be tudnak épülni a kulturális életbe, nem pedig légüres térben lebegnek.

A rovatfelelősök, Kovács Adrienn (Krónika, Filmek, Arcok rovat), Fazekas Eszter (Arcok, Képtár) és Tanner Gábor (Muszter) bemutatták a honlap működését, valamint beszéltek a rovatok átalakult struktúrájáról és tartalmáról. Ezek részben megtartották korábbi témáikat és alrovataikat, de újakkal is bővültek, megtörtént például a képtár fejlesztése. A lap szerzőiről a szerkesztők elmondták, az archívumi munkatársak írásai mellett a Filmkultúra hagyományaihoz híven továbbra is egyetemista és frissen végzett fiatal szerzők munkáit jelentetik meg. Hangsúlyozták, hogy a lap profilja továbbra is a magyar filmtörténetről és az új magyar filmről való gondolkozás ösztönzése, az ilyen témájú írások közzététele.

Radioinform a RAI International adásában

A Radioinformot látta vendégül a RAI International. A nemzetközi olasz rádióadás élő egyenes adásban mutatta be a kétnyelvű online rádiót. A főszerkesztő: Faragó Rita az olasz és a magyar kultúra közötti átjárást tartotta a január elsején indult új médium legfontosabb céljának.A magyar és az olasz adás kiemelt helyen foglalkozik a 40. Magyar Filmszemlével. A legfrissebb olasz nyelvű interjú Giacomo Gambettivel készült. A neves olasz filmszakember a kezdetektől látogatja a szemlét, jó ismerője a magyar filmeknek. Jancsó Miklósról írott új könyvének bemutatója alkalmával Máté Judit készített vele interjút.

A Radioinform erősíti szolgáltató jellegét is. Egyre bővülő partnerkapcsolatai között jelentős szerepet tölt be az Agykontroll. Vezetőjével, Domján Lászlóval a magyar nyelvű Interjúk rovat számára készült beszélgetés.Magyar művészekkel történt beszélgetések is színesítik a kínálatot. Fehér Anna, Dobra János karnagy, Nyertes Zsuzsa, Horváth Mária énekesnő interjúi is meghallgathatók adásaiban.

Sára Sándor: India, a szépség koldusa

Ma délelőtt, a 40. Magyar Filmszemle utolsó előtti napján mutatták be a Magyar Filmtörténeti Fotógyűjtemény Alapítvány tizenegyedik kötetét, Sára Sándor ? B. Müller Magda: India, a szépség koldusa című fotóalbumát a Palace MOM Parkban.

A B. Müller Magda által szerkesztett és tervezett gyönyörű album Sára Sándor fotográfus, operatőr, filmrendező Indiában készített fényképei mellett tartalmazza Féjja Sándor filmkutató előszavát, és egy, Indiai élményeiről szóló beszélgetést Sára Sándorral. A fotókhoz Kelecsényi László filmtörténész válogatott Orbán Ottó, Weöres Sándor és indiai költők műveiből. Ma este 6 órakor az Uránia Nemzeti Filmszínház indiai teázójában az alkotók és szerzők ismét bemutatják a könyvet, ahová szeretettel várják az érdeklődőket.