ZETApress

hírportál

Rendezők a kávézóban

Délután az Uránia Nemzeti Filmszínház kávézójában tartotta meg sajtótájékoztatóját a Filmművészek és Filmalkalmazottak Szakszervezete. Duló Károly filmrendező, a szakszervezet elnöke és Babiczky László rendező tájékoztatta a jelenlévőket a szakszervezet filmszakmát érintő átalakulásokkal kapcsolatos álláspontjáról.

Duló Károly bevezetőjében ismertette a szakma rendszerváltás óta bekövetkezett változásait és elmondta: a magyar film az elmúlt két évtizedben lassan elvesztette korábbi szerepét, mára pedig szinte szerep nélkül maradt. Az utóbbi években a magyar filmek ugyan ismét elkezdtek nemzetközi elismeréseket hozni, de közben a hazai anyagi hozzáférési lehetőségek megcsorbultak, egyre kevesebb a hazai artmozi, a művészfilm be- és kihozatal, a forgalmazás elsorvad, a szakemberek pedig egyre nehezebb körülmények között dolgoznak ? foglalta össze gondolatait.

Duló megfogalmazta az új gyártási rendszerrel kapcsolatos aggályait is: ? Évi húsz film gyártásával még életben lehetett tartani az alkotói sokszínűséget, de félő, hogy az új törekvések nyomán éppen ezt a tulajdonságát veszíti el a magyar film ? mondta. Beszélt továbbá a szakembereket érintő időleges foglalkoztatás, önfoglalkoztatás szabályozási igényéről és arról, hogy a dokumentumfilmet érintő átalakulások szintén a megfelelő munkakörülmények és a sokszínűség elvesztésével fenyegetnek.

Hogyan tovább hazai filmgyártás?

A Magyar Nemzeti Filmalap felállításának és működési koncepciójának hétfői bejelentését követően a 42. Magyar Filmszemle harmadik napján, szombaton délelőtt az új támogatási struktúra működéséről, feltételeiről egyeztettek filmszakmai képviselők Andrew G. Vajna kormánybiztossal és Havas Ágnes tanácsadóval az Uránia Nemzeti Filmszínházban.

Pataki Ági producer a normatív rendszer megszűnésével kapcsolatban aggályának adott hangot, és rákérdezett néhány, az új struktúrát és koproduceri munkát érintő problémára. ? Mi csak az elénk kerülő forgatókönyvekről fogunk dönteni. Ha nem alkalmas egy ötlet a megfilmesítésre, nem fogjuk támogatni csak azért, mert esetleg van már benne külföldi partner ? válaszolt Andrew G. Vajna. Hozzátette: a hozzánk pályázott anyagokat egy jól átlátható pontrendszer alapján bíráljuk majd el. Amennyiben egy könyv hiányos, de jó elképzeléseket látunk benne, a problémák átbeszélésével javasolni fogjuk a további fejlesztést.

A forgatókönyvírás financiális alapjáról Vajna elmondta, hogy eleinte elsősorban a filmötletekre és fejlesztésükre koncentrálnak, amire várhatóan háromszáz millió forintot költenek majd az első évben. A támogatásban részesülő forgatókönyvek fejlesztéséről a kormánybiztos azt nyilatkozta, folyamatosan látni szeretnék majd az írói munka fejlődését, a készülő forgatókönyv új oldalait.

Havas Ágnes hozzáfűzte, ezzel nem az alkotói folyamat akadályozása a céljuk, hanem a konzultációs lehetőség fenntartása. ? Ugyanezen elképzelés szerint már a forgalmazás koncepcióját is tisztázni kívánjuk az előkészítési folyamat során. A gyártásban pedig felügyelői szerepet képzelünk el úgy, hogy az alap szakembereinek segítségével láthassuk az esetlegesen felmerülő financiális problémákat. Fontos időben látnunk, ha például több pénz kell a forgatáshoz. Ebben az esetben átvizsgáljuk, hogy van-e erre lehetőség ? magyarázta a tanácsadó.

A dokumentum- és tudományos-ismeretterjesztő filmek még kialakulóban levő támogatási rendszerére vonatkozólag Havas Ágnes elmondta: ez egészében a Médiahatósághoz fog tartozni, aminek illetékesei még egyeztetnek a televíziós csatornákkal a kérdéskörről. A beszélgetésen résztvevő szakemberek hangsúlyozták, az új alapon kívül fontos lenne létrehozni egy ettől függetlenül működő támogatói rendszert is. Kisfaludy András rendező felhívta a figyelmet arra, hogy a dokumentumfilm a tervezett átalakulások fényében megrendelésre készülő, televíziós műfajjá válik, és kevésbé tud majd a jövőben hozzájárulni a magyar nemzeti kultúra fejlesztéséhez.

Szóljon hozzá!