ZETApress

Az Európa Filmhónap nyitóeseményeként kerekasztal-beszélgetést rendezett a Filmklik.hu a Művész moziban. A VOD (Video On Demand, azaz az otthoni filmletöltés) lehetőségeiről és jövőjéről Almási Tamás, Mundruczó Kornél, Papp Bojána, Török Ferenc filmrendezők, Durst György producer, valamint Bognár Péter, a Budapest Film Kft. ügyvezetője beszélgettek, Lévai Balázs moderálásával.

Lévai Balázs a VOD technika és az elektronikus könyv (e-book) közötti párhuzammal tette fel a kérdést Bognár Péternek, miszerint milyen lehetőségek előtt áll a digitális filmforgalmazás. A Budapest Film Kft. ügyvezetője elmondta, hogy a filmszakmai bevételek egyre nagyobb része keletkezik otthon. 18 százaléka a mozikban, negyven-negyven százaléka a videó-forgalmazásból és a televíziózásból, míg a maradék a VOD által.

Digitális filmforgalmazás

A kezdeményezés célja az otthonokban eladni a filmeket. Az infrastruktúra egyre több háztartásban megvan hozzá, a szélessávú Internet elterjedésével ugyanabban a minőségben bárki kikölcsönözheti vagy megvásárolhatja az által kiválasztott filmet, mint ha videótékából kölcsönözné ki DVD-n. Kölcsönzés esetén ún. streamingeléssel nézheti meg 48 órán át az adott művet 750 forintért, megvásárlás esetén pedig letöltheti saját gépére és kiírhatja CD-re 1590 forintért. A Budapest Film elsősorban a saját maga által forgalmazott filmeket teszi elérhetővé ily módon egyelőre itthon, de a jövő évi célkitűzés egész Kelet-Európa ellátása ezzel a szolgáltatással.

Kik lesznek a fogyasztók?

Bognár Péter erre a kérdésre úgy válaszolt: országszerte bárki, aki rendelkezik szélessávval. A filmfogyasztás Budapesten koncentrálódik, 80-20 % az arány a főváros ? vidék viszonylatban. Ezt változtatná meg ez az új szisztéma, amelynek segítségével bárhonnan bármit meg lehet nézni idővel. Azáltal, hogy az Európa Filmhónap filmjei a Filmklik.hu-n feliratos formában on-line is megtekinthetőek, első ízben az egész országnak lehet prezentálni.

Alkotói ? befogadói megközelítés

Almási Tamás dokumentumfilmes rendező alkotói – befogadói oldalról közelítette meg a kérdést. ?A vászon és a közönség között születik meg a film?- utalt a klasszikus iskola egyik alaptézisére, így ha bármilyen formában letölthetővé válnak a művek ? akár már mobiltelefonra, óhatatlanul megjelenik az alkotói oldalon is a változás. A kérdés az, hogy engedélyt adnának-e erre a rendezők ? dobta tovább a labdát Mundruczó Kornélnak. A Johanna rendezője szerint inkább az a kérdés, hogy vannak-e olyan alkotók, akik megtehetik, hogy nemet mondanak a jelenlegi nézőszámok mellett, és hogy mennyire kreatívan tudnak ebben közreműködni. Úgy véli, a VOD megjelenése nem korai, sőt, szinte későn reagáltunk, a cél, hogy ne maradjunk le.

A mozi, mint templom

Török Ferenc kifejtette, hogy minél többen látják a filmet, annál jobb, majd a jogtisztaság vizeire átevezve megosztotta azt az úti élményét a közönséggel, amikor egy külföldi bemutató alkalmával a város feketepiacán megtalálták saját filmjeiket. Hozzátette: a mozit félti, maradjon meg ez a templom. A produceri nézőpontot Durst György képviselte. Véleménye szerint olyan filmterveket kell keresni, amelyek ezen a területen működő, nézhető filmek sajátos formáját próbálják megtalálni.

Átlagosan másfél órás, 35 mm-re forgatott filmben gondolkodnak, ám az új technológia paramétereinek a filmhaikuk, négysorosok, szonettek felelnek meg, ebbe az irányba kell elmozdulniuk az alkotóknak. Meg fog maradni néhény exkluzív templom, és a moziba járás a gazdagok kiváltsága lesz ? illusztrációként a Sixtus-i kápolna freskóját említette, amelyet hosszú időn át csak a kiváltságosok láthattak. Lévai Balázs a művészi eszközökben is radikális változást jósolt, a nagytotálok szerinte kevésbé fognak érvényesülni a közelik ellenében.

Celluloid kópia vagy bitek

Durst György a celluloid mellett tette le a voksát, a filmnek szaga van, ám elismerte, hogy ez a nyersanyag nagyon költséges ? szerinte az alkotók olyan technikát válasszanak, amilyen mondanivalójuk van. Papp Bojána a dokumentumfilmek kapcsán megjegyezte, speciális helyzetben vannak filmforgalmazás szempontjából: a kópiát nem engedhetik meg maguknak. A doku célja mindenkihez eljutni, a videó-megosztó weboldalakon már most számos kincset lehet találni. A nagyjátékfilm tekintetében Török Ferenc bizalmi kérdésről beszélt: ha nincs celluloid, nem bízik benne, hogy megmarad a film, egy negatívnak kell lennie, a minőségi kérdésről nem is beszélve ? hosszú távon mégis ki kell iktatni, tette hozzá.

Mundruczó Kornél is a dogmatikusokhoz húz, jobban hisz a kémiában, és a minőségi különbségben. Véleménye szerint át fog emelődni az elitkultúrába a celluloid, a digitális anyagokból tömegtermelés lesz. A celluloidnak az időhöz van közvetlen köze, a digitális hordozók csak utánozzák ezt.

Almási Tamás összefoglalta az elhangzottakat: celluloidpártiak vagyunk, de pozitív az irány ? a digitális technika közösségeket teremtett ? utalt arra, hogy sokan például klubszerűen házimoziznak. Egy vidéki faluban, ha egyvalaki rendelkezik plazma-televízióval, máris ott a lehetőség, hogy eljussanak a művészfilmek egy egész közösséghez.

Ki szelektál?

A Sejtjeink rendezője ezt a problémát vetette fel. A mostani kezdők hogyan fognak választani? Mundruczó Kornél szerint megnyugtató a Budapest Film jelenléte a Filmklik mögött, mert a szűrőszerep felelősséget jelent. Kell, hogy legyenek szűrők, és nem okvetlenül a piacorientáltság az egyedüli szempont. Felhívjuk a figyelmet a minőségre, arra, hogy mi a jó. Közösséget építünk, és ezt a válogatott közönséget meg is lehet kérdezni, mondta Bognár Péter. A regisztrációval szóval tartjuk őket és megkérdezzük a véleményüket, és azzal fogunk foglalkozni, amit a közönség szeretne ? tette hozzá. A legnagyobb eredmény, hogy végre minden elérhetővé válik. A tervek szerint a Nemzeti Filmarchívum anyaga is felkerül az oldalra, így ha valaki egy régi Jancsó Miklós filmet szeretne megnézni, egy klikkeléssel letöltheti majd.