Grindhouse
Megjelent a Mozinet Magazin könyvsorozatának második kötete, a Grindhouse ? A filmtörténet tiltott korszaka című tanulmánykötet. (A sorozat első könyve Varró Attila: Kult-Comics című műve volt, amely nagy sikert aratott.) A hatvanas évek Amerikájában volt jónéhány mozi, amelyekben kisköltségvetésű, szerény kivitelű és gátlástalanul kommersz filmeket vetítettek. Ezeket hívták grindhouse-nak.
Az itt bemutatott függetlenfilmek a szexualitást és az erőszakot nyíltan ábrázoló, drogokat, fiatal színészeket és motorosokat szerepeltető, szabad szerkezetű exploitation alkotások voltak, amelyek többnyire nem akartak érvényes gondolatokat közölni a világról, az emberekről vagy a korról, amelyben készültek. A nézők érdeklődését akarták kizsákmányolni, kihasználni (exploit) a legrafináltabb marketingeszközökkel, de immár a nehézkes és merev stúdióháttér, külső megkötések és öncenzúra nélkül.
A filmtörténet tiltott korszaka
Ebben a tanulmánykötetben egy Magyarországon kevéssé ismert jelenséget, annak társadalmi hátterét, műfajait igyekeznek bemutatni, valamint azt, hogy ezek a filmek miként járultak hozzá Hollywood gondolkodásmódjának megváltozásához a hetvenes években. Válaszokat találhatunk arra is, hogy miért olyanok az amerikai közönségfilmek napjainkban, amilyeneknek a mozikban látjuk őket.
A könyv Előszava
Ha az ötvenes-hatvanas évek amerikai filmkészítésére gondolunk, mi jut először eszünkbe? Az almanachokat végignézve mindenekelőtt számos Oscar-díjjal jutalmazott musicalt láthatunk (Gigi, West Side Story, A muzsika hangja, My Fair Lady, Oliver!), amelyekkel a régi hagyományokhoz igyekszik görcsösen ragaszkodni a megtépázott tekintélyű, s televíziótól rettegő stúdiórendszer, próbálva igazolni saját, elavult rendszerének legitimitását. Szép kiállítású, költséges családi fi lmek, melyeket Disney szállít anyukák-apukák számára megnyugtató minőségben (Mary Poppins); látványos és pompázatos háborús-történelmi mozik, melyek a nagyobb-monumentálisabbköltségesebb-szórakoztatóbb szellemében fogantak (Híd a Kwai folyón, Ben Hur, Arábiai Lawrence, Doktor Zsivágó).
Elvétve egy-egy merészebb próbálkozást is felfedezhetünk ugyan (Marty, Forró éjszakában), de ha igazán innovatív dolog után kutatunk, nem Hollywoodban, hanem a keleti parton kell keresgélnünk. John Cassavetes meghallva a világ szavát, itt készíti saját pénzből a fi lmjeit, s szervezi a köré gyűlőket mozgalommá, amelyet utóbb New York-i Iskolának neveztek el. Az itt készülő alkotások formailag, tartalmilag is túllépnek az egyszerű szórakoztatáson, a látványos majálison. A New York árnyai, az Arcok, a Férjek fejezik ki azokat a művészi törekvéseket, melyek Európában minden fontosabb filmhatalomnál (Franciaország, Olaszország, Anglia) forradalmat indítottak el, s valami újat, mást hoztak a filmkészítésbe.
A nouvelle vague és a szerzői fi lm korszaka, annak társadalmi, politikai, gazdasági jelentősége számos szakkönyv témáját képezik, s a kutatások az irodalom kimeríthetetlen tárházát kínálják. Ám Amerikában ebben az időszakban volt egy olyan ? utóbb filmtörténeti jelentőségűvé előlépő ? jelenség, melyre csak az utóbbi években kezd el odafigyelni a fi lmtudomány. Ennek oka elsősorban abban keresendő, hogy az ötvenes-hatvanas évek alacsony minőségű (exploitation) filmjeit elsősorban a tévé gerjesztette szükséges rossznak, a megnövekedő, a stúdiórendszer által le nem fedhető piaci igényeknek, s a hollywoodi nívó méltatlan imitálásának tekintették, abban semmi művészi törekvést nem találva. A Roger Corman, Russ Meyer és társai által készített erőszakos-erotikus produkciókat a magányos, ballonkabátos férfi közönség, valamint az autósmozizó fiatalság igényeinek kielégítőjeként megtűrték, ám el nem ismerték.
Pedig az ötvenes évek közepétől kezdődő másfél évtizedben az exploitation-filmek és műfajaik hihetetlen fejlődésen mentek végig, s a hetvenes évek fordulójára azt vehette észre az ember, hogy a vacak B-filmeket gyártó, loboncos hajú, farmernadrágos fiatalság átveszi Hollywood irányítását, s az általuk kevés pénzből űzött ?hobbifilmezés? korábban alantasnak talált formai- és stílusjegyei bekerültek a mainstreambe, a legnagyobb hollywoodi produkciók sikereinek zálogává válva. Coppola, Scorsese, Spielberg, Lucas és társaik semmi különöset nem tettek, csupán hasznosították addig megszerzett tapasztalataikat, s ami fontosabb: meghallgatták a nézői igényeket. Ez nagyobb költségvetéssel olyan filmeket eredményezett, mint A Keresztapa, a Cápa, vagy a Csillagok háborúja, amelyekről senki nem gondolta, hogy egy lapon említhetők a korábbi primitív erőszakfilmekkel, vagy Ed Wood tudományos-fantasztikus halandzsáival.
A grindhouse mozik vetítette exploitation-filmek két évtized alatt megváltoztatták a filmes gondolkodást, s ma már kijelenthetjük, hogy ez mentette meg Hollywoodot a teljes összeomlástól, s emelte magasabbra a világ filmgyártásának oltárán, mint korábban bármikor. A szórakoztatás új értelmet nyert, új dimenziók nyíltak meg, s az emberek olyan dolgokat láthattak, amelyekről korábban csak álmodtak, vagy amilyeneket csupán fájdalmasan bárgyú kivitelben nézhettek meg egy grindhouse moziban.
Ennek a folyamatnak az eredményeképp válhattak napjainkra a kor vacak filmjei tudományos érdeklődési területté, s kutatási témává. A jelen tanulmánykötettel az a célunk, hogy megismertessük az Olvasót a Magyarországon szinte teljesen ismeretlen, vagy csak underground körökben közkézen forgó alkotásokkal, műfajaikkal, s azokkal a folyamatokkal, ahogy az egyszeri pucérkodó-gyilkolászó fi lm a hollywoodi körforgás szerves részévé, mozgatórugójává vált. Fogalmakat tisztázunk, terminusokat helyezünk el a tudományos szakzsargonban ? s tesszük mindezt bárki számára érthető, s reményeink szerint szórakoztató, olvasmányos módon.
