ZETApress

hírportál

Balkán a filmművészetben

Minden kis államokra szétesett térségre, amelyben virágzik a korrupció, ahol rendszeresen követnek el jogsértéseket, és ahol tapintani lehet a politikai feszültséget, gyakran használják a balkanizáció kifejezést, mondta Dr. M. Császár Zsuzsa egyetemi docens, a Pécsi Tudományegyetem Kelet Mediterrán és Balkán Tanulmányok Központjának igazgató-helyettese szerda délután. A pécsi Dominikánus ház tetőterét megtöltő fiatal hallgatóság a Balkán a filmművészetben előadássorozatra érkezett. Császár Zsuzsa előadásában kitért arra: a kétes hírnévből való kitörésre a térség filmesei is gyakran kísérletet tesznek.

A Balkán térségének földrajzi lehatárolása a múlt században mindig politikai céllal történt, ezért nem lehet felsorolni a térség országait. Horváthország, Szlovénia, Románia, Görögország, illetve Törökország európai része ugyan a Balkán-félszigeten fekszik, a szocio-kulturális jelentéstartalom miatt azonban a kutatók vitatkoznak azon, vajon ezek az országok balkániak-e vagy sem. Mivel Európában és a Balkánon mindenki bevándorló, ezért az elsődlegesség kérdése meghatározó a térségben. A Balkánon ennek a mai napig különös jelentősége van, mondta Hajdú Zoltán történész, aki a térség történetéről tartott összefoglaló előadást.

Csütörtökön a Balkán etnikai és vallási sokszínűségéről Végh Andor, a pécsi egyetem tanára beszélt, majd Juhász József egyetemi docens Jugoszlávia felbomlásáról, a délszláv háborúról és az etnikai tisztogatásokról tartott előadást. Pénteken a Balkán társadalmi-gazdasági jellemzőit, illetve a térség tipikus országának tekinthető Bosznia-Hercegovinát ismerheti meg, aki a pécsi Nemzeti Színház mellett lévő kulturális központban beül Reményi Péter kurzusára. Az előadássorozat lezárásaként ma a Balkán filmművészetébe, irodalmi, színházi, zenei életébe szintén két szakértő vezetett be: Forgács Iván és Csordás Gábor.

Grünwalsky a közönséggel találkozott

My name is not Vilmos feliratú pólóban mosolyog a kamerába az idén július 27-én elhunyt magyar származású, amerikai operatőr, Kovács László. A legendás magyar mesterek munkásságát bemutató portréfilm-sorozat pénteken vetített részében Kovács azt mondta: ha a rendező a Teremtő, az operatőr az ő legközelebbi segítőtársa. A filmet követő közönségtalálkozón Grünwalsky Ferenc mintegy harminc érdeklődő aktív bevonásával filozofált arról, mekkora ma az operatőr mozgástere. Szerinte új kihívások előtt áll a szakma, mert bár az emberek problémái ugyanazok maradtak, a filmnek most egy teljesen más közegben kell érvényesülnie. A filmkészítők egy része nem hajlandó tudomásul venni, hogy a közönség tagjai ? főleg a fiatalok ? olyan audiovizuális közegben élnek, ahol a valóságot nem lehet egy szemszögből, egyetlen nézőpontból bemutatni.

Két iskola létezik, mondta Grünwalsky Ferenc, A Nap utcai fiúk című film ősbemutatója előtt. Az egyik iskola szerint ? a magyar operatőrök ebben a felfogásban lettek híresek ? a kész filmnek olyan hatást kell keltenie, mintha az operatőr ott sem lenne, mintha nem lenne karakteres egyénisége. Ők azt vallják, az az igazán jó film, amikor a kameramozgás belesimul a filmbe. A másik iskola képviselői ezzel szemben azt vallják: fontos, hogy az operatőr egyéni stílusa hangsúlyosan jelenjen meg.

Egy operatőrnek Grünwalsky szerint mindegyik technikát ismernie és használnia kell. Egyáltalán nem árt egy filmnek, ha ezek ? eltalálva a megfelelő arányokat ? keverednek a filmen belül. Viszont a nézőt meglátása szerint idegesíti, ha túl sok új információval bombázzák. Akkora túltermelésben élünk, hogy csak kevés film tud hatást kiváltani a nézőben, és még kevesebb marad meg az emlékezetükben. Az, hogy ebből a kulturális-vizuális dömpingből hogyan tudjuk kirántani a nézőt, a legnagyobb operatőri feladat, adta hírül a Moveast Sajtóiroda.

A Nap utcai fiúk

A grundot meg kell védeni ? a Pál utcai fiúkból ismert motívum köszön vissza Szomjas György 1956-os témájú filmjében, amelyet péntek este mutattak be először a pécsi Apolló moziban a Moveast Nemzetközi Filmfesztiválon. A rendező három éve saját novellájával megkereste Kertész Ákost, kérve közreműködését a forgatókönyv megírásában. A történetből született az író azonos című regénye, amely az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulójára jelent meg. A regény ? és a film is ? különleges szemszögből láttatja a népfelkelést: egy harcoló kamaszcsapat védi a Nap utca néhány háztömbjét, akik főhadiszállásuknak egy filmszínházat választanak.

Szomjas György a vetítés után elmondta: saját emlékeit vitte vászonra, hiszen ő maga is átélte tizenhat évesen, amikor a fiatalok világába a foci, a Szabad Európa rádió által sugárzott zenék, a filmek és a szerelem négyese mellé berobbant a pesti diáktüntetés híre. Ő is a fővárosi utcákat rótta a forradalom alatt. Ma már köztudott, hogy a Corvin és a Bányász mozi is a fiatalok főhadiszállása volt, meséli a rendező, aki korábban elmondta: szerinte a tinédzserek egészen másképp élték meg a fegyveres harcokat, mint az egyetemisták.

A vetítés után Szomjas György rendező, Szekeres Dénes producer, Grunwalsky Ferenc operatőr mellett az egyik főszereplő, Czecző Sándor is bemutatkozott a közönségnek. Elmondta, hogy A Nap utcai fiúk volt az első nagyjátékfilmje. Czecző jelenleg a miskolci egyetemen tanul történelem szakon, viszont a forgatás alatt nagyon megtetszett neki a film világa. Nincsenek színészi ambíciói, jobban érdekli az operatőri munka. Grunwalsky Ferenc, aki a kamerák mögött állt, bizonyára mutatott neki egy-két speciális trükköt.

Szóljon hozzá!