Inkubátor
Az Inkubátor című 84 perces magyar-amerikai dokumentumfilm azokról szól, akik Nyugaton nevelkedtek emigráns közösségekben, hogy miként fogalmazódott meg bennük a kettős identitás és hogyan lettek ?kötőjeles-valakik?.
Hogy miként lehet valakinek egyszerre két hazája ? az egyik a valós életben, a másik pedig egy képzelt valóságban, amelyet olyan szülők alakítottak ki és tartottak fenn, akik arra kényszerültek, hogy meneküljenek szülőhazájukból. Az első generációról szól, kiknek a szülei tovább éltek külföldön, mint amit eredetileg elképzeltek és nem mindig sikerült asszimilálódniuk. Se nem itt, se nem ott, ennek a generációnak a gyermekei felnőttként arra próbálnak választ keresni, hogy hová tartoznak igazán, mi a valós nemzetiségük, mire esküdnek fel, mire fogadnak hűséget.
A történet egy valószínűtlen, de drámai találkozón keresztül zajlik le, amelyben 40-valahány éves amerikai-magyarok a kaliforniai Sierra Nevada hegyekben egy magyar rock operát adnak elő. Pontosan ott találkoznak ahol 25 évvel ezelőtt előadták az István a királyt, mint amerikai-magyar cserkészek az 1984-es nyári táborukban. Azon a nyáron még szovjet tankok állomásoztak Magyarországon, és Európa keleti része még a vasfüggöny mögött élt. A kaliforniai cserkészekből sokan még életükben nem voltak ?otthon?, ahol szüleik születtek.
Ez nem egy hétköznapi osztálytalálkozó
2009 nyarán a rockopera amerikai szereplői megérkeznek Kaliforniába, a világ minden tájáról, beleértve Budapestet is. Történetük hol megrázóan, hol humorosan ábrázolja azokat az inkubátorokat, amelyek az Egyesült Államokban működtek az évek során, de főleg a hidegháború alatt. A mostani dráma szereplői nem csak azért találkoznak, hogy nosztalgiázzanak, hanem azért, hogy rájöjjenek pontosan kik ők, kik lettek az évek során, húsz évvel azután, hogy felszabadult az ?anyaország?.
Írta és rendezte: Pigniczky Réka, producerek: Gerő Barnabás, Pigniczky Réka, filmezte: Kiss Gergő, vágó: Hargittai László. Zene: Horváth Boldizsár, Horváth Gáspár, dramaturg: Gellér-Varga Zsuzsanna, gyártó: 56 Films, támogatta: MMK, MTFA.
A rendező vallomása
Ez az egész történet úgy kezdődött, hogy 1984-ben egy magyar cserkésztáborban előadtuk az István a királyt Kaliforniában. Ez kulcspillanat volt az életünkben. Amerikában születtünk, legtöbben ?56-os menekültek gyerekei voltunk. Volt köztünk olyan, aki még nem is járt Magyarországon, meg olyan, aki nem beszélt rendesen magyarul. De ?84-ben még szovjet katonák állomásoztak Magyarországon és a mi szüleink vagy nem tudtak visszamenni, vagy nem akartak ? így mi amerikai-magyarok lettünk.
Hangsúly a magyaron
Az évtizedek során kialakult bennünk egy kettős-identitás, amit tovább bonyolított az, hogy a rendszerváltás után többen ?hazaköltöztünk?. Most mindenki azt kérdezi tőlem, hol a hazád? A történet meg folytatódik: 25 év elteltével újra fogunk találkozni, ugyanott a Yosemite völgy sarkában, és megint előadjuk az István a királyt. Ez vagy nagyon kínos lesz, vagy nagyon katartikus. Vagy mind a kettő. De kihagyni biztosan nem fogom ? vallja Pigniczky Réka rendező. A film országos bemutatója június 3-án lesz.
