ZETApress

Egy székely asszony rója az utakat tíz éves kisfiával keresztül Erdélyen. Varga Katalint férje elkergette otthonukból, miután tudomására jutott, nem ő a kis Orbán valódi apja.

A szilárd férfit nem érdekelték a körülmények, vagy az asszony magyarázata. Pedig Katalin nem volt hűtlen hozzá ? egy éjjel hazafelé megerőszakolták. A nő ezzel a traumával él azóta is, ám ez eddig senki nem tépte fel a régi sebeket. Most azonban, elkeseredésében útnak indul, hogy megtalálja egykori támadóit, és bosszút álljon rajtuk. Orbánnak azt hazudja, a beteg nagymamát mennek meglátogatni ? láttuk délelőtt a Toldi moziban.

Szekéren utaznak, istállóban alszanak, ahol gyanússá válnak a helyiek szemében, onnan gyorsan továbbállnak. Végül az anya és a gyerek rátalálnak a bűnösre, akinek úgy tűnik, már megbocsátott az isten. Felesége van, dolgos, becsületes emberként éli életét. De a bűnhődés elől nincs menekvés. Még akkor sem, ha a bosszú csak újabb bosszút szül.

A brit?román?magyar koprodukcióban készült Varga Katalin balladája című thriller napjainkban Székelyföldön játszódik, ám időtlen történet, amely egyszerre szól az isteni elrendeltetésről és a sorsát saját kezébe vevő ember bosszújáról. Peter Strickland rendező/forgatókönyvíró a görög drámák és ősi mondák motívumait és tragikumát gondolta tovább, a modern thriller narratíváját alkalmazva. A néző előtt nem kétséges, hogy véres tragédia küszöbén állunk, ám a mikéntek tekintetében a forgatókönyv mindig újabb és újabb meglepetésekkel tud szolgálni.

A Budapesten élő brit Peter Strickland még 2004-ben kezdte meg első nagyjátékfilmjének előkészületeit. Saját bevallása szerint egy erdélyi autóstoppolás alkalmával határozta el, hogy ez lesz az a táj, ahol a Varga Katalin balladája életre kelhet. Strickland (aki maga görög és angol szülők gyermeke) bár tisztában volt a magyar-román kapcsolatok sokrétűségével, ez vajmi kevéssé foglalkoztatta őt, a kívülállót. Főként, hiszen a filmje alapvetően a bosszúállás motívuma köré épül, ilyenformán története a világon bárhol játszódhatna.

Strickland vérbeli független filmes: a Varga Katalin balladája semmilyen támogatást nem kapott, a rendező az örökségéből és barátok hozzájárulásából finanszírozta a munkát. A forgatás végül hétmillió forintnyi összegből három hét alatt, egy 11 tagú magyar stábbal zajlott, utómunkálatai pedig már az időközben bejelentkezett román Libra Film támogatásával valósulhattak meg Budapesten.

A film szereplői ? Pálffy Tibor, Tankó Norbert, Mátray László, Kozma Attila, Kántor Melinda, Roberto Giacomello és Florin Vidamski ? a csíkszeredai, sepsiszentgyörgyi, székelyudvarhelyi, kovásznai, kézdivásárhelyi színpadok ismert nevei, míg a címszereplőt alakító Péter Hilda a Kolozsvári Színház társulatának tagja. Operatőr: győri Márk, gyártásvezető: Páll Zsolt, Bordos Anikó, vágó: Fekete Mátyás.

A Varga Katalin balladája hangtechnikai munkáit végző Kovács György, ifj. Erdélyi Gábor, Székely Tamás a 2009-ben Berlin Nemzetközi Filmfesztiválon, kiemelkedő művészi teljesítményükért Ezüst Medve-díjat kaptak. Bemutató február 25-én a Filmklikk forgalmazásában.

További elismerések 2009-ben: Péter Hilda romániai magyar színésznő a nyári Brüsszeli Nemzetközi Filmfesztiválon a legjobb női főszereplő díját nyerte el. Győri Márk operatőr a macedóniai 30. ICFF Manaki Brothers Fest-en a zsűri elismerő oklevelét (special mention) kapta. Decemberben az Európai Filmakadémia (EFA) az elsőfilmes rendezők számára kiírt, Európai Felfedezés elnevezésű kategóriában tüntette ki a filmet. A Brit Független Filmdíjak versenyében három kategóriában jelölték.