Főfőnök az Odeonban
Egy számítógépes vállalkozás tulajdonosa, Ravn úgy dönt, hogy eladja a cégét a Főfőnök című másfél órás filmben. Ezzel nem is lenne különösebb gond, ha tíz évvel azelőtt, a cég alapításakor ki nem talált volna egy Amerikában élő képzeletbeli főnököt, akire az évek folyamán mindig ráfoghatta a népszerűtlen intézkedéseket.
A céget felvásárló izlandi üzletember viszont ragaszkodik ahhoz, hogy személyesen a nagyfőnökkel tárgyaljon. Ezért Ravn felbéreli Kristoffert, a színészt, hogy játssza el a főfőnököt a szerződés aláírásakor. Az események irányítása kicsúszik a kezéből, amikor a cég beosztottjai véletlenül összetalálkoznak a folyosón a sosem látott?régen várt főnökkel, minden bajuk okozójával, láttuk ma délelőtt az Odeon mozibeli sajtóbemutatón.
S egyedi jelenség-e vajon, amit a filmen láthatunk? Aligha. Sok piti percemberke létezik, akinek az Isten hatalmat adott, de észt nem osztott hozzá. Ők a mindennapok saját döntéseiért sosem vállalják a felelősséget beosztottaik előtt. Helyette ők is a főfőnökre mutogatnak: a főigazgatóra, a főorvosra, vagy a főosztályvezetőre, a főnővérre, vagy a főművezetőre, attól függően, hogy épp melyik szintjén állnak a ranglétrának. Akit így hírbehoznak nem is tudnak a döntésekről. A kisfőnökök hozták meg a nevükben, mégis őket utálják érte ok nélkül a beosztottaik.
A Dogma filmek vezéralakja, Lars von Trier, legújabb filmjéből kiderül, hogy nemcsak az emberi lélek legmélyebb és legsötétebb bugyraiba képes bevezetni nézőit, hanem a nevettetéshez is remekül ért, derül ki a színes, feliratos dán vígjátékból. Rendezője: Lars von Trier. A másfél órás alkotást a jövő héttől a Budapest Film forgalmazza. Ajánlom a fő- és alfőnököknek, meg a beosztottaiknak egyaránt.
