ZETApress

A magyar dokumentumfilmes alkotók külföldi továbbképzési lehetőségei, az alkotások helyzete, a finanszírozás nehézségei, illetve a televíziós sugárzás kérdései is szóba kerültek a 41. Magyar Filmszemle hatodik napján, a tegnap délután tartott szakmai beszélgetésen.

Kocsis Tibor szerint idén nagyon erős a dokumentumfilmes versenyprogram, ezért ideje lenne megkezdeni az egyeztetést a Magyar Mozgókép Közalapítvánnyal (MMKA) arról, hogyan történjen a filmek pályáztatása, finanszírozása, a közpénzek elosztásának ütemezése. Ez a mezőny ugyanis jelzi a szakma számára, hogy a dokumentumfilm egyenértékűként léphet fel a játékfilm mellett, hiszen véleménye szerint idén vannak nagyon jó dokumentumfilmek, illetve nagyon rossz játékfilmek.

Kocsis Tibor emlékeztette az egybegyűlteket, hogy a frissen megválasztott kuratórium megfontolja annak bevezetését, hogy csak televíziós vetítési szándéknyilatkozat ellenében lehessen filmtervvel pályázni a közalapítványhoz. Ezzel kapcsolatban Durst György kuratóriumi tag elmondta, meg kell találni a közpénzek elosztásának olyan módját, hogy a támogatásban részesülő filmek biztosan eljussanak a közönséghez. Alapvetően át kell gondolni a pénzosztást, és új lappal kell kezdeni a frissen megválasztott tagokból álló kuratóriumi munkát.

Buglya Sándor filmkészítő szerint azonban a szándéknyilatkozat nem jelent alapvető garanciát, ráadásul ezzel felhatalmazzák a televízió illetékeseit arra, hogy ingyen megkapják a filmeket. Az alapprobléma szerinte az, hogy a televíziók nem szállnak be a gyártásba. Kocsis Tibor ezzel kapcsolatban megjegyezte, külföldön általában beszállnak a dokumentumfilmek készítésébe a televíziók, ezzel pedig kötelezettséget vállalnak. Az MMKA gyakran egy-két oldalas szinopszisokra osztott eddig pénzt, nekünk pedig szándékunk egy többlépcsős pályáztatás bevezetését elérni ? magyarázta Kocsis Tibor. Az újonnan alakuló kuratórium révén most lehetőség lenne új tagokat felkérni a szakkollégiumokba is, mivel az sem jó, hogy évek óta ugyanazok az emberek ugyanazon szempontok szerint osztják a pénzt.

Tóth Klára elmondta: a Duna Televízió tavaly csaknem száz dokumentumfilmet sugárzott, ugyanakkor a folytatást illetően bizonytalanságának adott hangot. Biztosította a résztvevőket egyrészt arról, hogy a legjobb és legfontosabb filmeket továbbra igyekeznek megvásárolni a csatornának, másrészt arról is, hogy továbbra is adnak ki sugárzási szándéknyilatkozatot. Bizonyos, hogy a dokumentumfilm legnagyobb pártfogója idén is a Duna TV lesz, a továbbiak azonban a csatorna jövőjén múlnak.

Zsigmond Dezső, a Hír Televízión sugárzott évi ötven dokumentumfilm kapcsán megjegyezte, továbbra is minőségi munkákat igyekeznek megvásárolni, egyetlen hátránya a csatornán való megjelenésnek a maximum 53 perces filmhossz. Bakos Edit a közönséghez történő eljuttatással kapcsolatban elmondta, az Uránia mozi akkor tűz műsorára dokumentumfilmet, ha az alkotók vállalják, hogy pénzt áldoznak a film reklámjára. Lényegesen nagyobb nézőszámot tud ugyanis produkálni egy jól felépített dokumentumfilm, mint sok játékfilm.

A beszélgetés végén Kocsis Tibor kitért egy budapesti nemzetközi dokumentumfilmes fesztivál megtervezésének ötletére, aminek egyrészt lehetne magyar és nemzetközi programja, illetve szervezni kellene mellé egy nemzetközi pitching fórumot is. Buglya Sándor hozzátette, a szakmának elsősorban szakmai fesztiválra lenne szüksége, ahol hosszabban beszélgethetnének a bemutatott munkákról.