Prizma a filmművészetben
Délután bemutatkozott a 41. Magyar Filmszemlén a 2009-ben létrejött Prizma filmművészeti folyóirat. A szerkesztők beszámoltak a lap működéséről, célkitűzéseikről és beszéltek az on-line sajtó nyújtotta kihívásokról.
A Prizma negyedévente megjelenő, nyomtatott, tematikus folyóirat, mely elsősorban hosszabb, elemző írásokat, tanulmányokat közöl. Téma rovata mellett megtalálható benne a K2 elnevezésű kísérleti- és kisjátékfilmes, valamint a Kritika és a Képregény rovatok. Az eddigi lapszámok David Cronenberg munkásságával és a magyar műfaji film helyzetével foglalkoztak.
A folyóirat nem csak nyomtatott formában jelenik meg, kiegészíti egy hetente háromszor frissülő honlap is, ahol egyrészt az off-line kiadvány témájához illeszkedő szövegeket, másrészt az aktuális mozi-bemutatókra, filmes eseményekre reagálva kritikákat, interjúkat, fordításokat közölnek. A honlapon olvashatják a nyomtatott lap K2 rovatához illeszkedő Kísérleti vetítő elnevezésű rovatot, valamint az animációs filmeket bemutató Animatékát. Meggyőződésünk, hogy a kulturális folyóiratok esetében az lehet az egyik válasz az on-line sajtó létrejöttével előállt helyzetre, hogy az off-line kiadványról az azonos márkanévvel ellátott, de önállóan működő webes felületre irányítjuk az olvasót és fordítva ? mondta Kele Fodor Ákos.
A Prizma a szerkesztők reményei szerint valahol a könyv és a folyóirat között helyezkedik el, hiszen terjedelmes, viszonylag fajsúlyos szövegeket ad közre, amit még az online sajtó korában is szívesebben vesznek kézbe az olvasók, minthogy képernyőn olvassák. Másrészt a lapot a fiatal tervezőgrafikusok és képzőművészek bemutatkozó platformjává kívánják tenni, tehát azt szeretnék, ha a Prizma nem csak tartalmilag, de vizuálisan is igényes, esztétikus produktum lehetne, ezért minden egyes szám arculatának tervezését más fiatal művészre bízzák, közölnek továbbá képregényeket is. A Prizma csapata a műhelymunka állandó megújítása érdekében tervezett témáihoz szerzőket, a számok illusztrálásához grafikus és képregény-rajzoló munkatársakat keres.
A Magyar Történelmi Film Közalapítvány
A Magyar Történelmi Film Közalapítvány a 41. Magyar Filmszemle ötödik napján tartott sajtótájékoztatót az alapítvány aktuális helyzetéről. Kósa Ferenc elnök beszámolt az alapítvány megalakulásának körülményeiről, az eddigi sikeres működésről, valamint az ?56-os évforduló alkalmából készült filmek elkészültében vállalt szerepükről.
Kósa Ferenc ezt követően az anyagiakat nevezte meg a jelenlegi legnagyobb megoldandó problémának: míg az alapítvány korábban évi négy-ötszázmillióból gazdálkodott, 2007-től kezdve csak százmillió forintot bocsátott rendelkezésére a kulturális tárca. Ebből szerény keretek között még tudott érdemleges tevékenységet végezni az alapítvány, a 2009-re megszavazott összeg azonban a mai napig nem érkezett meg a számlájukra, és ennek következtében nem is írhattak ki pályázatokat. Az idei évre tavaly megszavazott pénznek januárban kellett volna megérkeznie, ezzel együtt 200 ezer forintból működhetne idén az alapítvány.
A kuratórium levélben fordult magyarázatért a kulturális minisztériumhoz, azonban nem kaptak hivatalos választ. Kósa Ferenc a sajtótájékoztatón közölte: tisztában vannak vele, hogy az ország nincs jó gazdasági helyzetben, de mégis reménykednek a pénz megérkeztében. Az elnök véleménye szerint a magyar dokumentumfilmesek jelentős támogatástól esnek el így, az alapítvány ugyanis komoly anyagi segítséget nyújtott nekik korábban.
Ezután Szakály Sándor, a kuratórium titkára vette át a szót: az alapítvány szerint az ideális eset az lenne, ha az állam részéről a magyar filmre fordított pénzek 90%-a a Magyar Mozgókép Közalapítványt, 10%-a pedig a Magyar Történelmi Film Közalapítványt illetné meg. Kósa Ferenc a filmtörvény azon meghatározásával zárta a sajtótájékoztatót, hogy lehetővé kell tenni a két alapítvány megfelelő működését, mert csak így biztosíthatnak elérhető forrást a filmesek számára.
