ZETApress

hírportál

(H)ősök csarnoka a Kupolában

Hősök csarnoka megnyitó(H)ősök csarnoka. Honfoglaló magyar vezérek portrésorozata 1700-ból látható ma déltől a Magyar Nemzeti Múzeumban. Köszöntőt mondott és a tárlatot megnyitotta Varga Benedek, a múzeum főigazgatója. A május 12-én vasárnapig látható kiállítást Serfőző Szabolcs kurátor, a múzeum főmuzeológusa mutatta be.

2019 tavaszán a Magyar Nemzeti Múzeum 8 nagyméretű festménnyel gazdagodott a Magyar Nemzeti Bank Értéktár programjának (2014-2018) jóvoltából. A nyolc portré közül hét a magyar őstörténet mondái alakjait, a hun és magyar vezéreket, a nyolcadik kép Mátyás királyt ábrázolja.

A XVII. századi magyarországi főúri rezidenciák berendezésének egyik jellegzetes eleme volt az úgynevezett ősgaléria. Ezek a portrésorozatok rendszerint több tucat egész alakos, életnagyságú képmásból álltak, amelyek az adott család élő tagjait és azok felmenőit ábrázolták. Az ősgalériák rendszerint a középkori magyar királyok és a honfoglaló vezérek portréit is magukba foglalták, így a magyar história távlatába helyezve mutatták be a família dicsőségét. Ilyen nagyszabású, mintegy 40 képből álló festményciklus volt egykor az Esterházy család kismartoni kastélyának dísztermében vagy a Batthyány család rohonci várában. Ez utóbbiból 15 festmény a Nemzeti Múzeum gyűjteményébe került, ezek közül Szent István király és Hunyadi János portréja a kupolateremből baka nyíló kandallóteremben látható jelenleg is.

A most bemutatott, a Magyar Nemzeti Bank Értéktár-programjának keretében megvásárolt nyolc festmény is egy ősgaléria részét alkotta egykor. Az életnagyságú portrék Árpád, Gyula, Kadocsa, Kund, Lehel, Örs vezéreket, valamint Attilát és Mátyás királyt ábrázolják. A Pannóniát meghódító hunok portréi közül Kadocsa fejedelem és Attila király képmása maradt fenn. Utóbbi zászlóján koronás turulmadár látható, amely Kézai Simon 1280 körüli krónikája szerint Attila címerállata volt. A sorozat további darabjain a Kézai által felsorolt hét honfoglaló vezér közül öt alakja látható (Szabolcs és Vérbulcsú kivételével), mindegyikük kezében hatalmi jelvényükkel, buzogánnyal.

A festmények a Nádasdy Ferenc által 1663-ban Nürnbergben kiadott Mausoleum Regni Hungariae című kötet rézmetszetű illusztrációit követik, akárcsak a Batthyány-ősgaléria vezérképei, tehát egyértelműen az 1700 körük években, néhány évtizeddel a metszetes kiadvány megjelenése után készülhettek. A festmények alján olvasható latin nyelvű feliratok megnevezik az ábrázolt személyt és annak dicső tetteit. Ezek az úgynevezett kronosztichonok, azaz a pirossal kiemelt betűk számértékkel bírnak, melyeket összeadva mindegyik felirat az 1700. évet adja.

A képciklus feltehetően báró Berényi György (1657-1722) megrendelésére készült, s talán a család bodoki várkastélyában került elhelyezésre. Az evangélikus vallású báró pályája gyorsan ívelt fel az 1700 körüli években: miután katolizált, s szoros kapcsolatba került Esterházy Pál nádorral, a Királyi ítélőtábla bírája lett, 1712-ben zászlóvivőként vett részt III. Károly pozsonyi koronázásán, majd 1720-ban grófi címet szerzett. A család felemelkedésében már apja, idősb Berényi György (1601-1677) is fontos szerepet játszott, aki 1656-ban maga és felmenői érdemeire való tekintettel, a Szent Korona és a Habsburg Ház iránti hű szolgálatáért bárói rangot nyert III. Ferdinándtól.

Kereszthury László alnádor ezekkel a szavakkal köszöntötte a bárót rangemelése alkalmából: Adgya a Jó Isten, hogy ez a Nagy réghy diciretes Magyar Gyökérböll ky nőtt, szép Ágh, sok hasonló Gyümöltsekett és posteritásokott nevellyen, és hadgyon édes hazáyának. A köszöntőben egy olyan szemlélet jut érvényre, amely szoros egységben látja a történelmi múlt és a jelen dicsőségét, a nemes urak sorába emelkedett Berényi György érdemeit (szép virtusokkall való tündöklés) és a család régi hírnevét (familiae celebritas). Ezt a történelemszemléletet tükrözi az itt bemutatott festményciklus is, amely egykor minden bizonnyal a Berényi család tagjainak képmásait is magába foglalta. A sorozat 2016-ig a család leszármazottainak tulajdonában maradt.

A Magyar Nemzeti Múzeumban most letétként elhelyezett portrésorozat hiánypótlóan egészíti ki a Történelmi Képcsarnok gyűjteményében található Batthyány-ősgaléria festményeinek sorát, amelyből egyebek mellett Attila, Árpád és Mátyás király képmása is elveszett.

Szóljon hozzá!