Titkos Peszach Ferencvárosban
Böröcz András, Ember Sári, Kósa Gergely, Rácmolnár Sándor, Roskó Gábor és Beáta, Schuller Judit Flóra, Szemző Zsófia, Wechter Ákos: Titkos Peszach című kiállítása nyílt meg tegnap este a ferencvárosi 2B Galériában. A tárlat május 16-án csütörtökig látható a Ráday utca 47-ben.
A 2B peszachi kiállításainak 4. állomásán ismét új témát választottak művészeinkkel. idén a kiinduló pont a középkori spanyol és portugál zsidóság történetét meghatározó esemény sorozat lett, de ahogy a galériában már megszokott, a létrejött alkotások elszakadtak az egykori történetek puszta illusztrálásától.
A XIV. század végére mind gyakoribb és gyilkosságokba torkolló antiszemita zavargások, az egyház által is támogatott zsidó ellenes közhangulat a spanyol zsidókat kényszerű döntés elé állította, sokan közülük keresztény hitre tértek, hogy életüket, vagyonukat és társadalmi pozíciójukat biztonságban tudhassák. Őket hívták aztán később conversónak vagy gúnyosan marannónak; ez utóbbi egyes kutatók szerint héber-arámi eredetű szó és a látszat vagy a kényszerített jelentéssel bír, mások pedig azt állítják, hogy arab eredetű szóról van szó, ami a tiltott, képmutató és a disznó jelentésekre utal.
A marannók tehát katolikusok lettek, de valójában kettős életet éltek, hiszen túlnyomó részük otthon, a nyilvánosság szeme elől elrejtőzve továbbra is a zsidó vallás és hagyomány szabályait követte. A többségi társadalom gyanította, hogy a zsidók betérése csupán színlelt, zaklatásuk és feljelentgetésük a hatóságoknál végigkísérte a következő évszázadokat. Az ezek nyomán foganatosított kínvallatásoknak és kivégzéseknek sokan estek áldozatul, azonban a gyilkos gépezet az eretnekséget felszámolni hivatott állami inkvizíció 1478-as megalakulásával vált igazán hatékonnyá. A következő évtizedekben mintegy húszezer eretneket küldtek máglyára, akiknek túlnyomó része szintén marannó volt.
De Kasztíliai Izabella és Aragóniai Ferdinánd, az 1469 óta uralkodó királyi pár nem feledkezett meg a még mindig ősi vallásukat gyakorló, katolikus hitre nem tért zsidókról sem. 1492-ben rendeletet hoztak kiűzetésükről spanyol földről, a százezres tömeg pedig a szomszédos Portugáliába menekült, ahol a marannókat itt is övező általános gyanakvás és gyűlölet szintén meghozta mérgező gyümölcsét. Lisszabonban 1506-ban kétezer erőszakkal áttérített zsidót mészároltak le azzal vádolva őket, hogy titokban megünnepelték a Peszachot.
