ZETApress

hírportál

Új tárlatok a Műcsarnokban

Gellér B. István meghívójaGellér B. István kiállítása nyílt meg tegnap 17:30-kor a Műcsarnokban. A 2019. január 20-án vasárnapig látható tárlat kurátora: Kardos Sándor, megnyitotta: Készman József művészettörténész. Köszöntőt mondott: Szegő György DLA, művészeti igazgató.

Gellér B. István (1946?2018) Munkácsy Mihály-díjas képzőművész fő műve a maga alapította Növekvő Város. Ebben az 1978-tól élete végéig folyamatosan gyarapított sorozatban Gellér következetes munkával ?tárt fel? egy olyan civilizációt, melynek lakói nem a tényeket, hanem az azokat körülvevő érzelmet és értelmet tekintették létezésük és érdeklődésük alapjának, ha úgy tetszik, kiindulópontjának.

A fiktívnek ma már csak kérdőjellel nevezhető Városnak az elmúlt 30 évben ?előkerült? leletegyütteséből válogatott, egytermes kiállítási anyag betekintést enged a minden értelemben élet-műnek is tekinthető összművészeti projektbe.

1978-tól eltávolodott a személytelen művészi gondolkodásmódtól. Egyéni mitológiát teremtett egy nemlétező ősi kultúra, a Növekvő Város archeológiai feltárása, néprajzi, kultúrtörténeti feldolgozása által. A ?feltárás? során a művész, illetve régész alteregója megteremtette a Város archaikus társadalmának írásbeliségét, szokásait, kultuszait. A feltárás eredményeit installációkban, fotón, videón dokumentálta, a ?megfejtett? szövegeket közzétette.

Kardos Sándor, a kiállítás kurátora a hagyatékból ezúttal szobrokat, doboz-műveket és síkképeket válogatott. A tárlaton megtekinthető lesz a Kardos által rendezett, Gellér B. István főszereplésével 1996-ban készült Növekvő Város című film is.

Drozdik Orsolya meghívójaDrozdik Orsolya: Szabad tánc című kiállítása nyílt tegnap 18 órakor a Műcsarnokban. A 2019. január 20-án vasárnapig látható tárlatot Keserü Katalin nyitotta meg. Drozdik Orsolya a Műcsarnokban rendezett egytermes tárlatával ? a Rejtett történetek című életreform-kiállításhoz kapcsolódva ? egy korábbi projektje, az Individuális mitológia (1975?1977) néhány elemét mutatja be a legújabb festmények mellett: az Individuális mitológia IV. mintegy 24 fotóját és az Individuális mitológia VI. kiradírozott rajzműveit.

A sorozatnak egy Isadora Duncanről szóló, 1975-ben bemutatott film, valamint a Dienes Valériával készített tévéinterjú volt a kiindulópontja. A művek elkészítéséhez Drozdik különböző médiumokat használt, a fotó, a rajz és a szöveg mellett a korban újnak számító ofszetnyomatot, illetve a performanszot és az azt bemutató önálló fotó műveket, amelyek a performansz alatt és után készültek. Ezek az innovatív gesztusok a, szabadság érzetét, egyben nőnézőpontú művészetének kezdetét jelentették a művésznek, amit a médiumok közötti átjárás lehetősége még inkább megerősített.

Drozdik 2017-ben Párizsban kezdte festeni a sejtképeket, majd New Yorkban és Amszterdamban folytatta. A kiállításban szereplő nagy méretű vásznak SejtMozgások címmel Budapesten készültek 2018-ban. Az egész sorozatot egyfajta életigenlés és vad életerő jellemzi. A sejtek az élet legapróbb élő egységei, amelyek folyamatos mozgásban vannak. Az öt darab egyenként 1,6 × 4 méteres vásznon már nem is a sejteket látjuk, hanem magát a mozgást, a vibráló hullámzást.

Szóljon hozzá!