ZETApress

Immár hagyomány, hogy minden évben kiállítás keretében mutatják be a METU Fotográfia szakosai tanulmányaikat lezáró diplomamunkájukat. Az idei végzősökre is a sokszínű témaválasztás, a technikai változatosság és az egyedi látásmód jellemző. A személyes szűrőkön átsejlő történeteket, helyszíneket és témákat mától hét napig a Gregersen Art Pointban tekinthetik meg az érdeklődők.

2010 óta képzi Fotográfia alapszakán a jövő fotográfus generációját. A hallgatók a három év alatt elsajátítják a fotográfia vizuális formanyelvét, illetve annak analóg- és digitális technikai eszköztárát, legyen szó alkotói fotográfiáról, divatfotóról vagy fotóriporteri feladatokról. A diploma kiállítás keretében ennek a tanulási folyamatnak egy jelentős állomásához, mérföldkövéhez érve mutatják be diplomasorozataikat. Megnyitója ma 19 órakor lesz a ferencvárosi Lónyay utca 31-ben. A kiállítást megnyitja: Pfisztner Gábor fotóesztéta.

Kiállítók:
Alkotói fotográfia specializáció: Borsos Mátyás, Buzády-Zhang Ge, Déry Ágoston, Greskovits András, Jámbor Zsóka, Koppány Zsófia, Lázár Dóra, Matolcsi Fédra, Mohaved Mohammadhossein, Nagy Iringó, Pekár Áron, Szabó Levente, Szabó Zsófia, Tóth Balázs, Tóth Fanny Adrienn, Vida Szabolcs.
Divatfotográfia specializáció: Gerencsér Gréta, Muszi Vivien, Péteri-Takáts Kamilla, Németh Norbert, Schafer Dávid.
Fotóriporter specializáció: Béres Márton, Bóta Nikolett, Csóti Rebeka, Füzi Fanni, Merész Márton, Reményik Andrea, Ruzsovics Dorina, Szekeres Máté, Varga Dzsenifer.

A teljesség igénye nélkül néhány diplomamunkáról

A kamera nélküli fotográfia kizárólag a fényt és a fényérzékeny anyagot, illetve vegyszereket használ kiinduló pontnak. Déry Ágoston: SHOT című munkájában tulajdonképpen e műfaj határait keresi: alapkérdése, hogy hogyan, mikor és miért válhat egy sötét térrész fotografikus leképező készülékké, illetve, hogyan tehető láthatóvá a kép születésének pillanata. A fénytől hermetikusan elzárt térrész és egy lőfegyver a két alkotóeleme annak az ok-okozati összefüggésnek, amely a képet létrehozza. Ágoston így mesél a folyamatról: Fényérzékeny papírt helyezek a sötét térrészbe, amelynek elülső falát átlövöm egy pisztollyal. A lövés pillanatában bekövetkezik az expozíció, tárgya a fotográfiát létrehozó aktus, amely egy lövő ember. A lövedék átlyukasztja a fotográfiai nyersanyagot is, létrehoz egy erős indexikus jelet a képen, sebként magán hordozva az expozíció megtörténtének okát. A pisztoly és a doboz két hétköznapi tárgy, amelyek összekapcsolásából létrejön egy fotografálásra alkalmas eszköz, ez pedig megidézi az optika és a fotografikus kép alapvetéseit. A lövés során létrejövő lyuk mérete és formája kiszámíthatatlan, az expozíció és a kép minősége is változik, a kész képnek így egyedi, esetleges jellege mutatkozik meg.

Gerencsér Gréta diplomamunkájában a nyolcvanas években induló alternatív brit divat- és kultúrmagazinnal, az i-D-vel foglalkozik, ahol a hivatásos modellek mellett átlagos, karakteres figurák tűnnek fel. A Don?t Care About Gender Just Be A Queen című munkájával az elfogadásra szeretne rámutatni, arra, hogy lényegtelen, hogy valaki azonos vagy ellenkező neművel találja-e meg a kiegyensúlyozott, harmonikus életet. Az itt látható képek a nemiség elfogadott norma – másság paradoxonát ábrázolják, a modern társadalmat megosztó témákban születtek és provokatív vizuális elemekkel ültetik el az elfogadás magjait a fejekben. A modelleket saját környezetükben, dokumentarista stílusban ábrázolta Gréta, megidézve Wolfgang Tillmans stílusjegyeit. Distorsion of Beauty anyagában az Instagram világában mesterségesen eltorzított, szétfilterezett, agyonretusált, plasztikázott emberi lényeket mutat be, a Homogeneus Dispersity elnevezésű editorialban elsősorban a rasszizmus, elfogadás és testvériség szimbolikájával él. Noha felületes szemlélőként azt hihetnénk, hogy a lap kizárólag a polgárpukkasztásról szól, és elsősorban lázadóknak íródik, ám nyers különcsége, markáns arculata mellett a vizualitás eszközeivel is igyekeznek a társadalmi diskurzus részévé tenni, előmozdítani a fenntartható fejlődést, a környezetvédelmet, valamint a társadalmi elfogadást.

Jámbor Erzsébet FRUIT OF FIRE Chili kézikönyve egy hatéves munkafolyamat bemutatása könyv formában. A kutatással és tanulással, amerikai őslakosoktól származó mesék és mondák fordításával teli, 2012-től máig tartó időszakban felgyülemlett tudásanyagból nyújt áttekintést. A látványos képanyaggal kísért könyv körüljárja a chili termesztés és fogyasztás szinte minden aspektusát, mind kulturális, mind gasztronómiai oldalról, csípősen fűszerezve számos recepttel.

Ruzsovics Dorina Alzheimer-beteg nagypapájáról készítette diplomamunkáját, a multimédia eszközeivel feldolgozva a betegség különféle fázisait. Dorina édesanyja és nagymamája személyén keresztül ismerjük meg a nagypapa élettörténetét, a betegség előtti életét, és a betegségének fokozatos romlását egészen életének utolsó pillanatáig. A diplomamunka fókuszpontjában a nagymama és a nagypapa feltétel nélküli szeretetét, kapcsolatukat, összetartozásukat is hangsúlyozza. A legnagyobb értékünk az emlékeink ? gondolná az ember ?, mindent elvehetnek tőle az életben, csak az emlékeit nem. Az Alzheimer kór azonban épp az emlékeket, és a személyiséget veszi el: a betegség előrehaladtával már nem leszünk ugyanazok többé, nem emlékszünk az életünket meghatározó személyekre, eseményekre. A legtöbb, amit tehetnek a családtagok, hozzátartozók, hogy végig kísérik szerettüket ezen az úton, és az utolsó percig fogják a kezét, és nem hagyják magára.

Varga Dzsenifer diplomamunkájának témája a vakfoci, amely 2004 óta paralimpiai sportág, itthon hétéves múltra tekint vissza. A pálya, a kapu és a szabályok tekintetében a futsal alapjaira épül: labda mérete is egyezik, annyi különbséggel, hogy csörgőkkel van ellátva. Csapatonként négy látássérült mezőnyjátékos és egy látó kapus van a pályán. A játékosokat három segítő irányítja mérkőzés közben: a védekező harmadban a kapus, a pálya középső részén az edző ad utasításokat, az ellenfél kapuja mögött pedig a guide segíti a támadások eredményességét. A mezőnyjátékosok számára a fejvédő opcionális, a szemkötő azonban kötelező az esélyegyenlőség jegyében. Játék közben hanggal kommunikálnak egymással, a nemzetközileg elterjedt kifejezést, a voy szót kell ismételgetni, amely spanyolul azt jelenti, hogy jövök.