ZETApress

hírportál

Versenylovak a Városligetben

Kincsem és Imperiál ? Híres magyar versenylovak címmel nyílt kiállítás ma délben a Városligetben, a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban.

Fehér György múzeumi főigazgató köszöntője, Sótonyi Péter, a Szent István Egyetem Állatorvosi Karának egyetemi tanára, a Magyar Lovas Szövetség alelnöke és Vajtó Lajos, a Nemzeti Lóverseny Kft. vezérigazgatója szakmai megnyitója után a kiállítást Máhr András, az FVM szakállamtitkára nyitotta meg. A Széchenyi István által meghonosított lóversenyzés a XIX. század elején szinte kizárólag Angliából hozott telivérekkel indult, majd a század második felében elkezdődött a hazai tenyésztés is ? hangzott el a megnyitón.

A tenyésztő munka kiemelkedő eredménye a Blaskovics Ernő által nevelt Kincsem, akinek sikerei máig felülmúlhatatlanok. Egész Európa csodálatát vívta ki azzal, hogy 54 versenyben indult, és soha senki nem tudta legyőzni őt. Ezt kiváló génanyaga mellett gazdája gondosságának, a jó elhelyezésnek, a helyes táplálásnak és kiváló trénerének, Hesp Róbertnek köszönhette, akinek gödi tréningtelepét a kiállítótérben elhelyezett maketten mutatjuk be.

A most nyíló tárlat fő célja múzeumunk két kincsének, Kincsem és Imperiál csontvázának és sikereik történetének bemutatása, de természetesen kitérünk a magyar lóversenyzés és angol telivér tenyésztés többi említésre méltóan híres lovának ismertetésére is.

Nem feledkezünk meg a XIX. század második felének másik kiemelkedő magyar tenyésztésű versenylováról, Kisbérről sem, aki Epsomban Derby-t tudott nyerni. Érdekesség, hogy 100 év alatt mindössze négy lónak sikerült Epsomban Derby-t, és Párizsban Grand Prix-t is nyerni, ezek egyike volt Kisbér. Míg Kincsem és Kisbér főleg a versenypályán aratott világraszóló sikereket, addig Imperiál a tenyésztésben is kiemelkedő eredményeket ért el. Csikói közül nyolc Derby-győztes került ki, ő maga pedig tizenötször volt apamén champion. Trénere, zsokéja emlékezéseit, filmjeit látogatóink is megtekinthetik.

Kiállításunk rövid ismertetést ad a lóversenyzés történetéről, az angol telivér lófajta kialakulásáról és a magyarországi lótenyésztésben betöltött szerepéről. Nagyméretű makett segítségével felidézzük a ?boldog békeidők? lóversenyzésének virágkorát. Az érdeklődők megismerkedhetnek a galoppversenyzés szabályaival, a versenyüzem működésének érdekességeivel is.

Kincsem (1874. 03. 17, sárga kanca)

Kincsem versenypályafutása 1876-ban kezdődött, amikor Hesp Róbert gödi tréningtelepére került. Négy évig versenyzett, és minden versenyét megnyerte. A gödi tréningtelepen életre szóló barátság szövődött Kincsem és az idomár feketetarka nőstény macskája között. A macska sokat időzött Kincsem bokszában, elkísérte a napi edzésmunkákra, sőt a külföldi utakra is el kellett vinni, mert Kincsem nyugtalan volt, ha nem volt közelében a cica.

A verhetetlen kanca még a legtávolabbi versenypályára, az angliai Goodwoodba is macska barátnője társaságában utazott. Hazafelé a franciaországi Deauville-ban egy kis kellemetlenség történt: a nagy sürgés-forgásban elveszett a macska. Az idomár még jutalmat is kitűzött a becsületes megtalálónak, így két napos keresés után sikerült megtalálni a szökevényt. Kincsem Deauville-ban is starthoz állt, és természetesen ott is győzött.

Kincsemet hatéves korában gazdája tápiószentmártoni ménesébe vitték, ahol öt csikót ellett. A csodakanca utolsó ellése után, 1887. március 17-én ? épp 13. születésnapján ? súlyos kólikaroham következtében pusztult el. Emlékét őrzi a bécsi, a baden-badeni és a budapesti versenypályán a Kincsem Díj. A budapesti versenypálya 1978 óta a Kincsem Park nevet viseli.

Imperiál (1960, sárga mén)

A második világháború utáni magyar lóversenyzés és angol telivértenyésztés legeredményesebb lova volt. Huszonötször állt starthoz, és hússzor győzött, Magyarországon pedig veretlen maradt. Imperiál nagyon jóindulatú, békés természetű ló volt. Könnyen be lehetett tartani vele az eltervezett taktikát. Ha lassú tempójú volt a verseny, nem akart elrohanni, de ha az ellenfelek gyorsak voltak, a zsokénak akkor sem kellett soha ostort használnia. Nagyon jól bírta a vasúti szállítást is, a vagonban nem idegeskedett. Mindössze egy rossz tulajdonsága volt: az istállóban, a bokszban felágaskodott, és a patáival verte a falat. Amikor 1964-ben ménesbe került, az 560 kg-os versenysúlyú táltos eleinte csak szürke kancákat volt hajlandó fedezni.

Megnyerte az Osztrák Derbyt, a Magyar Derbyt pályarekorddal, a Népi Demokratikus Országok Nagydíját, a Magyar St. Legert, illetve az Ausztria Díjat, és kétszer Millenniumi Díjat is. Legnagyobb sikere azonban a Baden-Badeni Nagydíjon elért második helyezés volt. Eredményei elismeréseként meghívást kapott a Washington D. C. International-re.

Itt az ellenkező irányba kanyarodó pályán ugyan csak hetedik lett, de már maga a meghívás is jelezte, hogy a világ élvonalába tartozott. Imperiál a tenyésztésben is kiemelkedő eredményeket ért el. Csikói közül tizenkét Derby-győztes került ki, ő maga pedig tizenötször lett apamén champion. 1989 decemberében, 29 évesen, Kerekestőn pusztult el.

Overdose (2005, pej mén)

Az utóbbi évek legsikeresebb magyar színekben versenyező lova Overdose. A kifejezetten rövid távú versenyző a legrangosabb kiemelt tenyészversenyeken (Derby, St. Leger) nem is indult, ennek ellenére 2008-ban a Lóversenyszervezők Nemzetközi Szövetsége (International Federation of Horseracing Authorities) világranglistájának harmadik helyén állt, Európában a legjobb eredményt elérő ló volt.

Kincsemet egyik 3200 méteres versenyének megnyerése után újra rajthoz szólították, mert megismételtették a futamot. A csodakanca újra indult, s újra nyert ? mondta el a megnyitón Vajtó Lajos, a kőbányai Kincsem Park vezérigazgatója. Őt újra elmerték indítani, míg Overdose nem állhatott újra rajthoz 2008-ban Párizsban, amikor a starter hibája miatt ismételtették meg a futamot. Vajon miért nem engedték meg neki gazdái az ismétlést?

1 hozzászólás

Visszajelzések

  1. Csodakanca a Városligetben | ZETApress

Szóljon hozzá!