ZETApress

hírportál

Média Design: Diploma + 2017

Média Design 1A média design alapszakán idén végzett hallgatók diplomamunkáiból összeállított kiállítás nyílt tegnap 18 órakor a Ráday utcai 2B Galériában, melyet a szakot az OMDK-n képviselő hallgatók művei egészítenek ki. 20 órakor egy élő audiovizuális performanszot adott elő Szűcs Dóra Ida, Biljarszki Maxim és Balázs Gábor.

A virtuális és az irreális egyéb előfordulásainak találkozása a boncasztalon. Lautréamont elhíresült, képzeletbeli boncasztalán az esernyő és a varrógép helyett a VR és az egyéb realitás-interpretációk változatainak szürreális találkozását tapasztalhatja meg a Diploma + 2017 című kiállítás látogatója. Jean Baudrillard 1981-ben publikált, szimulákumról és szimulációról szóló művében felidézi azt a köztudott tényt, miszerint a középkori ikon a keleti kereszténység területein nem pusztán az Isten ábrázolásaként lógott az otthonok falán, hanem maga az Isten jelenlétének számított. Tehát reprezentáció és reprezentált valóság ott teljesen egybeesett. Ez az egybeesés a virtuális realitás (VR) birodalmában újra megvalósul. A virtuális valóságban megjelenő ábrázolások életünk realitásává kezdenek válni oly mértékben, hogy a VR birodalma hovatovább egyfajta második természetként működik, ahová akár belső késztetésre, akár valamilyen praktikus szükséglet miatt ellátogatunk és ahol életidőnk egyre nagyobb részét töltjük el.

Az, hogy a média designer a technikai kép éppen melyik válfaját választja kifejezési eszközéül, (médiumaként) megszabja az ábrázolás virtuális jellegének mértékét, elvontsági fokát, de egyre inkább lehetetlen megállapítanunk, hogy életünk realitását milyen módon és mértékben tölti ki a virtuális valóságnak nevezett terület, mivel egyre bonyolultabb feladat megállapítani, hogy mi számít virtuálisnak a reálissal szemben. Másképpen fogalmazva a reális és virtuális szembeállítása, dichotómiás elkülönítése, úgy tűnik, egyre lehetetlenebbé válik, amint a technikai eszközök, digitális reprezentációk, dekorációk, szórakoztató terek, intelligens anyagok, tanuló szoftverek és integratív tervezői, programozói és termelői környezetek életünket beborítják, áthatják és végső soron működtetik. Realitás és virtualitás között immár legjobb esetben is csak fokozati különbséget lehet megállapítani.

A média designer tehát az ember élettani és hagyományos értelemben vett kulturális dimenziója és az azt egyre nagyobb mértékben kiegészítő technikai berendezések rendszere/kavalkádja által képezett technikai közeg közti homályos frontvonalon helyezkedik el, ahol egyfajta közvetítőként vesz részt a jelentésalkotásban. A média design az a terület, amelynek célja és eszköze ugyanaz: a médium-teremtés. Innen kell kiindulnunk, amikor szakunk 2017-ben diplomázott hallgatóinak műveit szemügyre vesszük.

Média Design 2A szorosabb értelemben vett VR térbe kalauzol például Barna Zsuzsanna: VR Math nevű alkalmazáshoz készített felhasználói felület (user interface) terve, mely a maga során egy, a térgeometria megértését segítő, oktatási platform. A mozgógrafika fikcionális síkjában 3 dimenzióssá dagadó, képzeletbeli környezetben játszódik Bognár Martin: Rebirth/Újjászületés című művének genézis-elméleti, allegorikus története. Horváth Evelin a Recreate nevű alkalmazás arculatát tervezte meg, mely a Magyar Nemzeti Galéria látogatóit a kiállítási képanyag újratervezésének folyamatába vonja be majdan egy tablet-számítógépre tervezendő szoftver segítségével. Mag Dávid mozgógrafikájában édességekre és kávé-felszínre élelmiszer-anyaggal nyomtatni képes eszköz arculati elemét készítette el. Nagy Kála egy szobanövény locsolási igényeit metaforikusan közvetíteni képes, interaktív installációt valósított meg.

Peregovits Ádám: Oculus DK 2 virtuális szemüvegre fejlesztett játékot, mely természetesen asztali gépen is játszható. Szabó Attila Organikus fénytest című alkotása egy hétköznapi tárgy (beltéri fényforrás) interaktív képességeit igyekszik ötletesen és költői módon kibővíteni. A további kiállított művek sora gazdag tárát nyújtja az olykor interaktív, de mindig technikai képen alapuló, kortárs audiovizuális alkotásoknak. Forgatott anyagot és utó-munkát ötvöző mozgóképi alkotások (Bognár Péter, Szabados Julianna, Kővári Tamás), 2D és 3D eljárásokat alkalmazó mozgógrafikák (Csata Sára, Pflum András, Miltényi Viktor, Tenk Lőrinc, Török Ádám), számítógépes játékok (Ivanich Tamás, Kámán Krisztina, Princz Judit), mobil eszközre készült alkalmazás (Drescher Diána) és klasszikus báb-animációs videó (Török Tamás) sorakoznak a kiállítótér falain. A kiállítást a Média design szakot 2017-ben az OMDK-n képviselő hallgatók munkáiból válogatott művek egészítik ki: Szekér Viktória: No Targets című projektjének képei és mozgógrafikája, valamint Őry Szilveszter: Iqnore című interaktív objektje. A holnap délig látható tárlatot Szacsva y Pál DLA habil. főiskolai docens, médiaművész a Média design alapszak szakfelelőse nyitotta meg.

A Budapesti Metropolitan Egyetem

A METU Magyarország legnagyobb magánkézben lévő felsőoktatási intézménye. A Metropolitan-en 2 karon, 4 fő képzési területen folyik képzés: kommunikáció, üzlet, turizmus és művészet. A folyamatosan bővülő magyar és angol nyelvű kínálatban jelenleg 33 alapszak, 16 mesterszak, 22 szakirányú továbbképzés és 8 felsőoktatási szakképzés közül választhatnak az egyetem iránt érdeklődők. A Metropolitannek jelenleg közel 6500 hallgatója van, akik 2011-től már nemcsak a fővárosban, hanem Hódmezővásárhelyen is folytathatják tanulmányaikat. Az intézmény 2001 óta meghatározó és dinamikusan fejlődő szereplője a hazai felsőoktatásnak. Képességfejlesztő tréningrendszere egyedülálló. A Metropolitan jelenleg 5 kontinensen több mint 170 külföldi intézménnyel tart fenn partnerkapcsolatot. A 2009-ben indult művészeti képzéseken jelenleg 15 alap- és 8 mesterszak közül választhatnak a leendő hallgatók. A Művészeti képzések partnere többek között az Umbrella, az Europa Design Hungary Zrt., Nanushka, az Origo Film Studio, a Lengyel Intézet, az Iparművészeti Múzeum, az ATV.

Szóljon hozzá!