ZETApress

hírportál

Többes számban tíz utcában

Gömbsátor SzékesfehérváronOrszágjárásra indul a Magyar Nemzeti Múzeum gömbsátora, melyben az I. világháború mindennapjait és a háborús mindennapok valóságát ismerhetjük meg ? derült ki a ma déli sajtótájékoztatón. A 2014-es országjárásról idekattintva olvashatunk.

Az I. világháború megváltoztatta az addig ismert világot. A Nagy Háborúban, a tömegek háborújában ugyanis mindenki érintett volt: az emberek az otthonukat, az értékeiket és főként szeretteiket vesztették el. Ezért a Magyar Nemzeti Múzeum a háború centenáriumi éveiben, idén és jövőre ismét országjáró múzeum-kör-útra indul, hogy az I. világháború korát bemutassa azoknak, akik egy-egy vidéki nagyvárosban vagy ahhoz közel élnek. Az állandó anyagok mellett mindenütt helyi emlékeket is bemutatnak.

Összesen tíz: idén hat, jövőre pedig négy helyszínen, a legtöbb településen csaknem 1 hétig lesz látható a gömbsátor. A különleges látványvilágú, az érzelmekre is ható kiállítás akár tízezrekhez is eljuthat, akiknek nincs lehetősége a fővárosba utazni. Így ők is megismerhetik nagy-, déd- vagy ük-szüleink életét a háborús időkben. A kiállítás helyszínei és időpontjai: 2017. szeptember 16-21. Eger, megnyitja: Nyitrai Zsolt, stratégiai kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott. Október 1-4. Hódmezővásárhely, megnyitja: Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter. Október 16?21. Győr, megnyitója: egyeztetés alatt. November 9?14. Karcag, megnyitja: Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter. November 24?29. Kecskemét, megnyitója: egyeztetés alatt. December 9?14. Debrecen, megnyitja: Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője és frakcióvezető-helyettese. A kiállítást a megnyitókon a városok polgármesterei és Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója is köszönti. 2018 tervezett helyszínei: Vác, Pécs, Békéscsaba és Zánka, Erzsébet-tábor.

A Többes számban cím is utal arra, hogy a XX. században, a tömeggyártás, a tömegpusztítás és a tömegpropaganda századában ebből a háborúból már nemcsak a katonák, hanem az otthon, családfő nélkül maradt asszonyok, de még a gyerekek sem maradhattak ki. A háború miatt mindenkinek az élete megváltozott, nem csak a frontra indulóké. Ez már valóban a tömegek háborúja volt, rengeteg katona és civil véráldozatával. A nemzetek háborújában valamiképpen mindenki részt vett, aki nem fegyverrel, az az otthon-maradottak áldozatos munkájával.

A múzeumi világban már kitűnő példák születtek a távolabbi közönséghez közelebb vitt vagy a városi közösségi terekben felállított kiállításokra, de olyan még nemigen volt, hogy igazi múzeumi tér szülessen meg a város közepén, kiszakítva egy darabot a forgalmas köztérből. A 18 méter átmérőjű félgömb alakú sátorban a látogatók nem egy hagyományos kiállításba lépnek be, hanem amennyire lehet, itt át is érezhetik, milyen lehetett a fronton vagy a hátországban élni száz évvel ezelőtt. A vándorkiállításon ugyanis nem a szokásos, könnyen mozgatható eszközökön, hanem a század elejének jellegzetes, stilizált tereiben, életnagyságú, interaktív installációk közt lehet megismerni a korszakot.

Míg a múzeumok hagyományos termeiben talán furcsán hatnának ezek a látványos megoldások, addig egy ilyen rendkívüli építményben különlegesebb elemekkel is lehet kísérletezni. A kiállítótérben ezért helyet kap a frontra induló katonák sorsát jelképező vonatkocsi, a hosszú, békés XIX. századot megidéző, de idővel darabjaira hulló körhinta, a háborús propagandahivatalra utaló, óriás írógép és a családfenntartó nélkül maradt otthoniak megváltozott életét bemutató villamoskocsi is. Emellett ki lehet próbálni, milyen nehéz volt egy háborúban szolgáló katona menetfelszerelése, a több mint 700 kiállított eredeti tárgy között pedig megnézhetik a későbbi miniszterelnök, Nagy Imre tábori levelezőlapját, Horthy Miklós sor-hajókapitány levelét, illetve Szabó Lőrinc költő fényképes igazolványát is, valamint cenzúrázott újságoldalakat is bemutatunk.

Az országjáró kiállítás elsődleges célja, hogy sok iskoláscsoport is megismerje, milyen lehetett az I. világháború kora. Az emlékév kezdetén rengeteg rendezvény és program foglalkozott az I. világháborúval, de fontos, hogy a tudásanyag mindenkihez eljusson, aki azóta tanult róla a közoktatásban. Ezért a helyi iskoláknak vezetést is szervezünk. A kiállítás Inter arma Musae silent című, kisebb egységét az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságával egyetértésben hoztuk létre. A belső vetítés filmanyagait Hanák Gábor bocsátotta rendelkezésünkre.

A jelenlegi kiállításunk igazi múzeumi és közgyűjteményi együttműködésből született: létrehozását segíti ? a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményei mellett ? az MNM balassagyarmati Palóc Múzeuma, a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum, az MNM Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár, az Országos Széchényi Könyvtár, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, az MMKM Elektrotechnikai Múzeuma, a kecskeméti Katona József Múzeum, a miskolci Herman Ottó Múzeum. Gyűjteményeikből önzetlenül kölcsönöztek: Bakos Gyula, Blazovits Éva, Halaj Károly, Horthy István, Lengyel Ágnes, Lénárt László, Múltidéző Néphagyományőrző Egyesület-Helytörténeti Emlékház, Polgár Zoltán, Rezi Kató Gábor, Szanka József, Szügyi Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat.

Fontosnak éreztük, hogy az I. világháború 100. évfordulójára elkészült virtuális anyagokat, adatokat és felületeket itt is elérhetővé tegyük. Így a sátorban sok éves tudományos munkáik eredményeinek felhasználásának nyilvános elérését támogatta a Magyar Nemzeti Levéltár, Budapest Főváros Levéltára és a HM Zrínyi Térképészeti és Kommunikációs Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft., valamint az MNM Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár.

A sátor látogatása mindenkinek INGYENES és minden városban a település egy-egy központi helyén lehet majd megtalálni. Sötétedés után a külső falon esténként a bécsi bemutatóját a háború napjaiban ünneplő, mára ikonikussá vált, 1971-es Csárdáskirálynő-feldolgozás vetítésével emlékezünk arra, hogy a színház a legnagyobb tragédiák, még a háborúk alatt is rendkívül népszerű volt. A rövid ideig tartó, felhőtlen szórakozást nyújtó daraboknak a hátország mellett a fronton és később a hadifogolytáborokban is fontos lélektani szerep jutott. Az itthon 1915-ben bemutatott, nemzetiesebbre formált Csárdáskirálynő ugyanis ? a hadisikerek helyett ? operettdiadalt hozott ?, a kényes ízlésű elit fanyalgásának ellenére is.

A kiállítás tavaly Székesfehérváron már bemutatkozott, akkor 5 nap alatt mintegy 35 ezren látták ? ez a legtöbb magyarországi múzeum éves látogatószámának csaknem harmada. A gömbsátor korábban ? akkor még más tartalommal ? már több vidéki és fővárosi helyszínen is járt: a Szigeten például mintegy 130 ezer fiatal látta. A kiállítást anyagilag a ? Magyar Nemzeti Múzeum mellett ? az I. világháborús Centenáriumi Emlékbizottság, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a befogadó városok és az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága támogatta.

A kiállítás koncepciójának megalkotója, forgatókönyvírója és főkurátora Császtvay Tünde irodalomtörténész, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének fő-munkatársa, osztályvezetője; al-kurátora Végh Katalin, a Katona József Múzeum igazgatóhelyettese. Szakértői munkájával segítette a projektet Ihász István történész-muzeológus, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Tárának nyugalmazott vezetője, Boka László irodalomtörténész, az Országos Széchényi Könyvtár tudományos igazgatója és ifjabb Bertényi Iván történész, a bécsi Collegium Hungaricum igazgató-helyettese. A látványtervet Bátonyi György alkotta meg, a vizuális látvány, arculat és grafika Kellényi Kata munkája.

Szóljon hozzá!