ZETApress

Több mint egy évtizedes hagyománya van annak, hogy Advent első vasárnapját megelőzően a Magyar Virágkötők és Virágkereskedők Szakmai Egyesülete és a Néprajzi Múzeum együtt nyit háromnapos kiállítást az ünnepek előtt, mely már csak holnap estig látható.

Az Advent ? adventus ? latin eredetű szó. Megérkezést, eljövetelt jelent. A Jézus születésére való várakozás a felkészülés, a reménykedés időszaka. Négyhetes szent idő, a karácsonyra való lelki felkészülés ideje. Advent első vasárnapja egyben az egyházi liturgikus év kezdete is. Hajdanán ezt az éjféli harangszó hirdette.

A kezdetekben szigorú böjtöt gyakoroltak. Ennek a hagyományai napjainkban is megvannak. Ez az időszakot kisböjtnek is nevezik. Az V-VI. században az emberek napkelte előtt jártak misére. Ezek angyali- vagy aranyos misék voltak. A nagyszombati zsinat 1611-ben megtiltotta a zajos mulatságokat és az esküvőket ez idő alatt Vízkeresztig.

A távoli időkben fűzfavesszőből fontak koszorút és örökzöldet csavartak köré. A kör a teljességet és az egységet jelenti többek között, a zöld a reményt, az új kezdetét. Az adventi koszorú elterjedése a XIX. század közepére tehető. Ez egy hamburgi árvaházhoz köthető miután nemigen volt ajándék a lelkész a mennyezetre erősített egy hatalmas fenyőkoszorút, amin 24 gyertya volt. Ennek száma 19+4-ra csökkent, itt még jelölték a hétköznapokat is. Napjainkban négy gyertya van a koszorún. A klasszikusan három lila és egy rózsaszín. Jelentésük hit, remény, szeretet és az öröm. Ahogy gyújtódnak meg a gyertyák, úgy erősítik egymást a jelentések, hogy végül kiteljesedjen a letisztulás.

A Néprajzi Múzeum kiállítására nemcsak klasszikus művekkel készültek a bemutatkozók. Az ötven kiállító hagyományos és az évenként változó színvilág és a trendi figyelembe vételével alkotta meg művét ebben az évben is. A legszebb Adventi koszorút Benedek Letti és Papp Zoltán készítették Florance siófoki virágüzlet képviseletében. Ennek létrehozásakor a természetes alapanyagok részesültek előnyben. A 110 cm-es átmérőjű alapra gyűjtött anyagok kerültek. Így a készítők által fagyalbogyó, hóbogyó, galagonya, fehérnyár falevél, fenyő, zuzmós ágak. Ezekhez az anyagokhoz választottak a bordó gömböt kiegészítőnek.

A különlegességre törekedve saját készítésű gyertyát öntöttek. Az idei trendet követi a bordó, fekete, ezüst színválasztás. Ez egy kicsit hagyományos a bordó miatt, modern a fekete és ezüst által. Az inspiráció maga a feladat volt és a lehetőség, hogy a hétköznapokból kilépve magukat is adhassák a készítők. A koszorú formáját követve, egy örvénylő tölcsérben ér véget, ezzel adva meg a lendületét. Az örvényben és a koszorún az üveggömbökben ülnek a hófehér orchideák, mintha hópihék lennének. Ha címet adhatnánk neki, ez lenne: Így tanulnak meg a hópelyhek kecsesen hullani.

A kiállításra minden résztvevő sokat készült, szép, aprólékosan kidolgozott munkákat láthatunk a hagyományostól a futurisztikusig. Sokan nem tudják, hogy egy ilyen alkotás ? időt, fáradtságot, pénzt nem kímélve ? sokszor egy hétig is készülhet. A szebbnél szebb alkotások látványa megihleti a Néprajzi Múzeumba látogatókat, akiknek lehetőségük van a nézelődés mellett virágkötészeti bemutatókon ellesni a fortélyokat, készíthetnek saját maguk is ajándékokat, adventi és karácsonyi díszeket, ajtókopogtatókat, házi szaloncukrot és önthetnek gyertyát is ? tudtuk meg Rozs Borbálától.