Múzeum-Körút a Múzeum körúton
Hercegi sarjak jelenlétében nyílt meg a KOGART és a Magyar Nemzeti Múzeum közös kiállítása Múzeum-Körút címmel a Múzeum körúton 150 év magyar festészetéből. A megnyitóbeszédet Habsburg-Lotharingiai Mihály mondta, s elkísérte őt az eseményre három Habsburg testvér, György, Géza és Kinga is. A kiállításról részletes információt a Nemzeti Múzeum honlapján olvashatunk, ezért inkább Mihály herceg dédnagyapjáról, József nádorról ejtsünk néhány szót.
A palatinusz nevéhez főződik többek között a múzeum építése is, de a Lánchíd, a Vakok Intézete, a gőzhajózás, a gőzvasút, a takarékpénztár és a Ludovika Akadémia sem jöhetett volna létre nélküle. Mégis inkább csak úgy ismerjük, hogy szobra van a róla elnevezett tér közepén, s a fején rendszerint egy galamb ül, kezdte a visszaemlékezést a dédunoka.
József főherceg nagy családban nevelkedett, tizenhatan voltak testvérek. Firenzében élte gyermekkorát, ahol a környező országokból toborzott dajkák vigyáztak rájuk. Saját anyanyelvükön beszéltek a kishercegekkel, hercegkisasszonyokkal. Furcsamód magyar nő, így magyar szó nem volt közöttük, latinul viszont ? vagy ahogyan akkoriban mondták, deákul ? meg kellett tanulniuk. Táplálkozásukra is nagy súlyt fektettek. Hatéves korukban kaptak először húst, cukrot és süteményt még akkor sem.
Józsefet 1796-ban 19 évesen nevezte ki bátyja, Ferenc császár az ország nádorává, s akkor költözött Budára. Háromszor nősült, első felesége Alexandra Pavlovna orosz nagyhercegnő szülésben halt meg. 14 évi özvegység után vette el Herminát, aki két év után hunyt el ikerszülésben. A harmadik házassága már tartósnak bizonyult, haláláig élt Mária Dorottyával, aki sok utóddal ajándékozta meg.
A tragikus sorsú hercegnő szerette városunkat
Pest felvirágozását az orosz feleségnek köszönheti. A hercegnő halálos ágyán kérte meg urát, hogy fejlessze naggyá a számára oly kedves várost. (Hamvai az ürömi kápolnában nyugszanak.) A nádor sokat utazott, úgy akarta ismerni az országot, mint saját zsebeit. Alcsuti kastélyát is az a Pollack Mihály építette, aki a Nemzeti Múzeumot. A birtokkal, a gazdasággal azt akarta megmutatni a környezetének, hogy az elmaradott környéket is fel lehet virágoztatni szorgalommal, hozzáértéssel.
A kastélyban játszó gyermekei sem tudtak mindig magyarul. Hogy mégis megtanultak, azt egy szerencsés véletlennek köszönhették. Nem hallgatsz, te sváb! ? kiáltott egy magyar fiú István főhercegre, s az ezt meghalló édesapa elgondolkodott. Igazat adott magában a játszótársnak, s magyarra kezdte taníttatni gyermekeit.
A nádor saját magyartudását a pozsonyi országgyűlésnek köszönhette. Már éppen megszavazták, hogy a diéta hivatalos nyelve a magyar legyen, amikor eszükbe jutott, hogy József nádor sem tud magyarul. Újabb szavazást akartak arról, hogy ez őrá ne vonatkozzon, de a főrangú úr ezt nem engedte meg. Senki sem lehet kivétel, mondta, s a következő évi ülésszakra megtanult magyarul.
Mihály, a nádort bemutató dédunoka ugyancsak népes családban élt, nyolcan születtek testvérek Magyarországon. 1944-ben menekültek el Nyugatra. A március 18-ig látogatható kiállítás tegnap esti megnyitója arra is alkalmat adott számukra, hogy újra együtt lehessen a család, újra lássák egymást a testvérek a József nádort ábrázoló festmény alatt az egykori Felsőházi teremben.
