Olimpia és politika ’36-ban
A XI. Berlini Nyári Olimpia és a barcelonai Olimpiada Popular 80. évfordulója alkalmából a Blinken OSA Archívum megrendezte az Olimpia és politika ? Berlin / Barcelona 1936 című kiállítást. A rendezvény archívumi forrásokat (híradórészleteket, filmeket, fotókat stb.) felhasználva mutatja be a berlini játékok kéthetes látványosságát, a barcelonai munkásolimpia szemüvegén keresztül.
A tegnap este megnyitott kiállítás azt vizsgálja, hogy ezek a nemzetközi sportesemények hogyan váltak az ideológiai harc terepévé a súlyosan átpolitizált 1930-as években, és hogy a kétfajta olimpia hogyan tett szert eltérő politikai jelentőségre. A kiállítás archívumi forrásokat (híradórészleteket, filmeket, fotókat stb.) felhasználva mutatja be a berlini játékok kéthetes látványosságát, a barcelonai munkásolimpia szemüvegén keresztül, bemutatva azt a háborút is, amit a berlini olimpiával a náci ideológia oly pompásan és hatékonyan propagált.
A kiállítást tervezte: Rajk László. Kurátorok: Gwen Jones, Székely Katalin, Blinken OSA Archívum. A kiállítást megnyitotta: Rév István, a Blinken OSA Archívum igazgatója; Michael Müller-Verweyen, a Goethe Intézet igazgatója; IĂąaki Abad Leguina, a Cervantes Intézet igazgatója. A megnyitón bemutatták Richard Strauss: Olympische Hymne (felvételről: Leon Botstein & American Philharmonic Orchestra), ezzel egyidejűleg Deutsch Richard: Németországi utam, 1936 című privát filmrészlet premiere (OSA, Forgács-Archívum) és Hanns Eisler: A barcelonai olimpia himnusza; a zenei programmal párhuzamosan 1936-os filmhíradók a barcelonai polgárháború kezdeti időszakából. Előadta: az Osingers (a Liszt Ferenc Zeneakadémia hallgatóiból alakult kamarakórus) Hajzer Nikolett vezénylésével.
1936 nyarán két európai város is nagyszabású sportesemények megrendezésére készült: míg Berlin a XI. nyári olimpiai játékokat készítette elő, addig Barcelona az Olimpiada Popularra (Népek Olimpiája vagy Munkásolimpia) készült, amely alternatívát kívánt nyújtani a náci rezsim által szervezett, erősen ellentmondásos olimpiai játékok ellenében. A berlini játékok megnyitását fanfárok, Richard Strauss zenéje, és az olimpiai harang hangjai hirdették. Barcelonában az Olimpíadán részt venni szándékozó munkások ezreinek énekét elsöpörte a háború zaja. A tervezett megnyitó ünnepség előtt egy nappal Francisco Franco tábornok és csapatai katonai puccsot hajtottak végre.
Bár a Munkásolimpia meghiúsult, néhány sportoló Spanyolországban maradt, hogy a köztársaságiak oldalán harcoljon a spanyol polgárháborúban. Ez a két sportesemény azonban nem csak a kezdésük körülményeiben különbözött. A berlini nyári játékok és az Olimpiada Popular szervezőinek alapvetően más elképzelései voltak a sport társadalmi és politikai jelentőségéről, és ezeket az eszméket radikálisan eltérő módon is kommunikálták a nemzetközi sportközösségek és a nagyközönség felé. A berlini játékokkal a náci rezsim ugyan sokat tett azért, hogy nagyszerűségét és pompáját demonstrálja a látványos épületekkel, dekorációkkal és médiakampánnyal, mégis, legelőször Barcelonában és a spanyol polgárháborúban tapasztalhatta meg a világ az ilyen propagandisztikus törekvések valódi következményeit. Az Arany János utca 32-ben augusztus 28-án vasárnapig látogatható kiállítás támogatói: a Goethe Intézet és a Cervantes Intézet.
