ZETApress

hírportál

Moszkva tér Óbudán

moszkvater logoA #moszkvater ? A Széll Kálmán tér története című kiállítás sajtóvezetése volt délelőtt az óbudai Kiscelli Múzeumban. Rostás Péter, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgató-helyettese köszöntőjét követően Simonovics Ildikó művészettörténész és Maczó Balázs történész, a kiállítás kurátorai tartottak tárlatvezetést.

A sajtótájékoztatóra különleges vendégek is jöttek! Az idén 95. életévét betöltő Kováts Lászlóné Marika néni, aki az 1930-as években sorra nyerte a teniszversenyeket a Széll Kálmán téren lévő sportpályán és Bakai József, az utasok körében óriási rajongótáborral bíró világrekorder villamosvezető (több mint egymillió-kétszázötvenezer balesetmentes kilométer) meséltek nekünk. Bemutatták Pajor Tamás új klipjét is, amelyet Török Ferenc rendezett. A dal címe: Moszkva tér. A tárlatvezetés után vendégül láttak a múzeum kertjében egy autentikus Moszkva téri hamburgerre, amelyet a Széll Kálmán tér szomszédságában található Finomító Kantin sütött.

A Kiscelli Múzeumban #moszkvater ? A Széll Kálmán tér története címmel nagyszabású kiállítás a tér történetét, emlékeit, múltját és jelenét dolgozza fel. A Széll Kálmán tér a városi közlekedésben és a város életében betöltött szerepe révén az utóbbi évtizedekben Budapest egyik ikonikus helyévé vált. Az átalakítás, újjáépítés során több olyan szimbolikus elem is elkerült onnan, mint az óra, a kandeláberek, stb., amelyek évtizedeken keresztül egyet jelentettek a Moszkva térrel. A kiállítást megelőzte egy tárgy- és emlékgyűjtő kampány, amelyre számos izgalmas tárgy is érkezett. Ilyen a Kalef galeri tag, Ujlaki Dénes szalagos magnója és bakelitlemezei, a Moszkva teres Török Ferenc Interkosmos rakétája, valamint a híres Moszkva téri lányok című dal énekesének, Toldy Máriának a klipben szereplő blúza és a hajdani Széll Kálmán téri lakos, Marika néni korcsolyája. A Kiscelli Múzeum nemcsak begyűjtötte ezeket az emblematikus tárgyakat, hanem folyamatosan dokumentálja és tudományosan feldolgozza a tér történetét. Ennek eredményeit láthatja most a nagyközönség.

A tér a legidősebbeknek Széll Kálmán, a következő generációnak Kalef, az 1960-as, 1970-es években születetteknek, vagy a későbbi nemzedéknek mindörökké Moszkva tér marad. A legfiatalabbak számára, illetve, akiknek semmilyen kötődésük sincs a térhez, azoknak 2011 óta újra Széll Kálmán tér a valamikori Gödör. Képzeljük el, milyen lehetett egy Széll Kálmán téri lakos számára, amikor a békés, polgári idillt árasztó sportközpont helyén forgalmas közlekedési csomópontot hoztak létre, s ablakuk alól a teniszlabdák és az ütőhúrok surrogása, a sportversenyek diadalittas éljenzése helyett a hurokvágányon csikorgó villamoskerekek hangja hallatszott föl! Pedig mai szemmel az 1941-es átrendezés építészetileg és térszervezésileg kifejezetten figyelemre méltó, a budai terület bekapcsolása a nagyváros közlekedéshálózatába elkerülhetetlen és jelentős előnyökkel bíró beruházás volt. Egyértelműen negatívnak, mondhatni arrogánsnak tekinthető a Rákosi-kormány tíz évvel később hozott intézkedése, melynek során az orosz csapatok által szétlőtt Széll Kálmán teret Moszkva térré nevezte át. Az erőszakos névváltoztatásra a lakosság egy része csendes ellenállással válaszolt: az új nevet hosszú évtizedeken keresztül következetesen nem használta.

A Moszkva tér elnevezés csak a hetvenes évek végére értékelődött át, ekkora nőtt fel az az új generáció, a kádári konszolidáció nemzedéke, akik számára a Moszkva tér moszkvájának már semmi köze nem volt a megszállók fővárosához: a moszkvatér, a moszkva, vagy moszkvás kiüresedett, könnyen kimondható zenei hangsorrá alakult, amely ismerősen csengett a hangosbemondókból és valamiféle megmagyarázhatatlan biztonságérzetet adott az óra alatti találkozók megbeszéléséhez.

A Moszkva téren 1972-ben megállt az idő, amikor a régi villamos hurokvágány közepéről az ikonikus időmérő kikerült az aszfaltozott felületre. Az egyre növekvő gépjármű- és utasforgalom, illetve az újonnan épített metróállomás miatt átszabott tér arculata a hetvenes évektől kezdve hosszú évtizedekre ? már-már úgy tűnt, örökre ? állandósult. A három budai kerület határán fekvő senki földje karbantartás és átgondolt fejlesztések helyett a nyolcvanas évek végétől az idő és az emberi pusztítás áldozata lett. Megemésztette a kosz, a szemét, berepedezett burkolatán és rothadó építményein szervezetlen és burjánzó organizmusok rendezkedtek be.

[youtube]https://www.youtube.com/watch?v=K4-MRPmfwME[/youtube]

Az emlékidézésen és a történeti kalandozáson túl akad nézni való azok számára is, akiket az átalakulás és a felújított tér érdekel. A kiállításon láthatók a ? 2011-től újra Széll Kálmánról elnevezett ? tér építészeti megújítására kiírt pályázat nyertesének, az Építész Stúdiónak a tervei, a Szövetség?39 csoport által tervezett új óra makettje, valamint ? Tomanovics Gergelynek köszönhetően ? az átépítés timelapse videója. A Real 5D technika révén pedig betekintést nyerhetünk a tér modern, XXI. századi arculatát megkomponáló átalakítási munkálatokba és azok eredményeibe is. A három részre tagolódó kiállítás a tér történetének bemutatásával kezdődik, a műtárggyá átlényegült, Moszkva téri óra alatti emléktérrel folytatódik és a kiscelli kastély hangulatos kertjében, kortárs irodalmi idézetek között zárul.

A Széll Kálmán tér történetét bemutató tematikus egységekben megismerhetjük, hogyan lett az egykori agyagbányából az egyik legfontosabb budai közlekedési csomópont, és vajon ki tervezte a mindannyiunk számára ismerős legyező vagy az egykori gomba épületét. Megtudhatjuk, kik voltak a tér aktív használói és híres lakosai. Ez utóbbi egység átvezet a kiállítás emléktér-részébe, ahol a múzeum templomterébe befüggesztett egykori óránál újra randevúzhatunk, kanapékba süppedve olvashatjuk, hallgathatjuk ismert és hétköznapi emberek Moszkva térhez fűződő élményeit, szemezgethetünk az elmúlt évtizedek művészeti projektjeiből (video-, film-, fotó-, vizuális, képzőművészeti és irodalmi alkotásokból), illetve ha van, hozzátehetjük a kiállításhoz saját emlékeinket is. Végül a múzeum kertjében, függőágyakban megpihenve kalandozhatunk kortárs szerzőknek a térhez kötődő irodalmi alkotásaiban. A kiállítást Dr. Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes nyitja meg ma 18 órakor, míg a közönség részére holnaptól október 2-án vasárnapig látogatható.

Szóljon hozzá!