ZETApress

hírportál

Macesz Ferencvárosban

Macesz meghívóAlpern Bernadett, Böröcz András, Féner Tamás, Flohr Zsuzsa, Shandor Hassan, Július Gyula, Kicsiny Balázs, Kósa Gergely, Swierkiewicz Róbert, Rajk László, Roskó Beáta, Roskó Gábor, Rudas Klára, Szabó Eszter Ágnes, Szemző Zsófia, Tóth Gábor, Vészi Tamás, Wechter Ákos, Wechter Dénes, Ádám Anna / Gray Box Projects: Macesz című kiállítása nyílt meg tegnap este a 2B Galériában.

A Pészách legfontosabb üzenete a szabadság élménye, amit a zsidók az Egyiptomból történő kivonulásukkor élhettek át. Az egykor történt csodás megszabadulás emlékét és az ünneppel való azonosulást fejezi ki, hogy vallásos zsidók a nyolc napig tartó ünnep idején kelesztett kenyeret nem, csupán maceszt fogyasztanak, akárcsak őseik a pusztai vándorlás során.

A macesz ? mácá, pászka ? a kelesztetlen tésztából készült sült lap, amelyet vízből és az öt fő gabonafajta (árpa, búza, rozs, tönköly, zab) valamelyikéből készítenek. A gabonát és a belőle őrölt lisztet óvni kell, nehogy vízzel érintkezzen, vagy élesztőanyag jusson a közelébe. A liszt és a víz az összevegyítés után nem állhat többet mint 18 perc, a sütést ez idő alatt meg kell kezdeni. Ha túl lépik a 18 percet, akkor a lepény kovászos (hamecos) lesz, ezáltal pészáchi fogyasztásra alkalmatlanná válik.

Ma már nem gyártanak kóser maceszt hazánkban. A két utolsó, még a szocializmus évtizedeiben is működő pászkasütöde a Dob utcában és a Tüzér utcában régen bezárt. A szükségletet napjainkban import pászka fedezi. A több ezer éves macesz annak ellenére, hogy mára a mindennapok részévé vált, bárki, bármikor hozzáférhet, húslevesbe gombócot készíthet belőle vagy a reggeli kávéjába mártogathatja, mégis megőrizte eredeti szimbolikáját. A 2B Alapítvány és a Mozaik Hub a több ezer éve megtörtént esemény tovább gondolását, a téma újszerű megközelítését kérte a meghívott művészektől. A macesz munkák az áprilisi Pészach ünnepén a művészi és az emberi szabadság mindenek felettiségét hirdetik május 20-án péntekig a 2B Galériában.

Szóljon hozzá!