ZETApress

hírportál

A szentendrei barátok

Pax et Bonum! A Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága és a Szentendrei Ferences Gimnázium közös kiállítása a ferences rend alapításának 800. évfordulóján, a Szentendrei Képtárban december 6-ig, Mikulásig látogatható ? tudtuk meg Rozs Borbálától.

Pax et bonum! Béke és áldás! Így köszöntik egymást ország-, sőt világszerte a Ferences család tagjai. Nyolcszáz éve, 1209-ben alapult a rend. Az országban idén ünneplik ezt a nagy pillanatot. Így történt ez Szentendrén is, ahol a Ferences Gimnázium is kerek évfordulóhoz közeledve, a hatvanadikhoz kiállítást nyitottak, a Szentendrei Képtárban, a Főtéren.

Én már megtettem, amit tennem kellett, amit nektek kell tennetek, arra tanítson meg benneteket Krisztus! ? áll Szent Ferenc második önéletrajzában. Ezzel az ember egy életre szóló tanítást kap és kapott 800 éven keresztül, és amióta a rendház Magyarországon fennáll. A ferencesek adták a legnehezebb időkben a legtöbbet a rászorulóknak. A barátok név is jelzi a rend emberközeli méltóságát. Mikor Franceso 1209-ben Rómába ment, akkor fogalmazódott egy nagy közösségi életforma, és ezt III. Ince pápa szóban hagyta jóvá.

Akkor ? 1209-ben ? a legenda szerint a pápát, aki óvatos, de éles eszű volt, egy éjszakai látomás győzte meg a kért engedély lehetőségéről ? tudjuk meg P. Hegedűs Kolos atya kiállítás-bevezetőben. Eszerint a pápa azt látja éjjel egyik álmában, mintha a Lateráni Bazilika meginogna és összeomlani készülne. Az utolsó pillanatban azonban egy jelentéktelennek látszó ember, aki az akkori parasztok ruháját viseli és az öv helyett kötelet visel a derekán ? akiben a pápa nagy csodálatára Francesco-t ismeri fel ? gondolkodás nélkül neki veti a vállát a roskadozó falaknak. Pillanatok alatt óriásivá magasodván, és íme, izmos vállának egyetlen nyomásásra ismét kiegyenesedik. A ledőlni készülő falak ismét újra szilárdan állnak. A legenda így fogalmazza meg Szent Ferenc követőinek a munkáját. A mindenkori alapelvet, ami így hangzik Az adott kor szükségleteinek, igényeinek megfelelően az egyház és a társadalom szolgálatára állni.

Szent Ferenc nem végzett egyetemet. Az akkori kor ezt sajátosan fogalmazta meg. Azonban minden korban szüksége van az embereknek a lelkek gondozására, az igazság keresésre az önigazolásra a felvetődött kérdések válaszainak megtalálására. Ezt szolgálta a szent, miután lelkileg hallatlanul intelligens ember lévén a legbonyolultabb igazságokat is egyszerűen tudta megfogalmazni, hogy az érthető volt az írástudatlan embereknek is kifogástalanul pontos és a végső kérdések megragadására alkalmas volt a legműveltebbeknek is. Ez a Szent Ferencről szóló történetekből is kitűnik. A kiállítás megnyitásán ezt is kiemeli a szent életéből P. Dr. Varga Kapisztrán. Ebben rejlett a személyiségének a kulcsa és hogy létre jöhetett egy rend, mely stabilan közvetíti az értékeket. Közel 50 írás maradt utána. Tanított, de nem iskolában. Tanította azt az utat, amit bejárt, amit megismert. Tanított a beszédével, a saját példájával. Tanította a hitet, az embert és magát.

A kiállítás áttekintést ad Ferences-rend történetéről. Az első testvérek még 1217-ben elindultak az itáliai földről. Hazánkba azonban német területről érkeztek. Letelepedésükben szerepe lehetett Magyar Ábrahám testvérnek. A ferencesek első rendháza 1224-ben Esztergomban épült. Ez a kolostor lett a több rendházat egybefogó hazai egység ? custodia, őrség ? központja is. 1226-ban már Zágrábban és Fehérváron is jelen voltak. 1232-ben vált le a magyar rendtartomány a német provinciáról. Rövid időn belül egyre több szerzetesrenddel, kolostorral büszkélkedettek.

1270-ben 25, 1290-ben 30, 1290-ben 30, 1300-ban 40, 1334-ben 45 rendházban éltek a magyarországi barátok. Az esztergomi főiskoláról 1273-ból vannak adatok. Páter Gál atya, lektor volt ekkor halt meg. Szentség hírébe állt. Aki a sírjáról felvett porral betegeket gyógyított. Királyaink közül IV. Béla feleségével együtt lépett a rend tagjai sorába. Az Anjou-dinasztia királyai is felkarolták a ferenceseket és számos püspököt neveztek ki a tagjaik közül. Ebben az időszakban volt a legtöbb rendházuk. A magyar ferencesek mindig megtalálták a nekik szánt feladatokat. A török időkben végleg összekötötték a sorsukat a sokat szenvedett magyar néppel. A szegénység mintegy elismerésként nevezi a ferenceseket barátoknak.

A kiállítás bemutatja még a legfőbb meg maradt rendtörténeti emlékeket. Így látható például az 1452-es Schaffer-Fust Biblia fotón Guttengerg nyomda technikai remeke, Schedel Világkrónikája 1493-ból, 1519-ból középkori iskolaábrázolás, 1761-ben elkészült gyöngyösi Barokk templom kálváriájának két mellékalakja Szűz Mária és Szent János, Telek József 1757-es Rendtörténeti kézirata, teológiai jegyzet a hittudományi főiskola tanáraitól a XVIII. századból.

Betekintést ad a ferences életmódra: olvashatunk Szent Ferenc életéről, a szent és a kereszt szentségéről, a San Damiano-i keresztről és olvashatjuk a végrendeletét. Elénk tárulnak még a közel 60 éves országosan híres Szentendrei Ferences Gimnázium emlékei. Miután az iskola ez idő alatt számtalan gyümölcsöt hozott ez adta az ötlet, hogy a ferencesek nyissák ki a csűrjeiket és engedjenek betekintést azokba másoknak is és ünnepeljék együtt a rend születésnapját. Bemutatódik az a szellemiség, amely Szent Ferencet és követőit jellemezi, így az iskola is és az, amit közvetítenek környezetük felé. A tárlatra látogatók lélekben gazdagabban távoznak ? tudtuk meg Rozs Borbálától.

Szóljon hozzá!