Hírbe hoztuk magunkat
Hírbe hozzuk magunkat címmel új időszaki kiállítás látható a Kazinczy utca 21-ben. A december 31-én Szilveszterig látható tárlat a hírközlés technikájának fejlődését teszi átláthatóvá, felvillantva ebben a klasszikus elektromos kísérletezők és világhíres feltalálók szerepét, bemutatva rádiózásunk hőskorának hétköznapjait.
Tegnap délután 5-kor Dr. Antal Ildikó PhD, az MMKM Elektrotechnikai Múzeum intézményvezetője, a tárlat egyik rendezője köszöntötte a megjelenteket, majd Béres József, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület elnöke, az ELMŰ Hálózati és az ÉMÁSZ Hálózati Kft. ügyvezető igazgatója nyitotta meg a kiállítást. Ezután került sor az egykori Erzsébetvárosi Telefonközpont restaurált márványtábláinak a Múzeum udvari homlokzatán történő felavatására. A táblák restaurálása Erzsébetváros Önkormányzatának támogatásával valósult meg. Utána Szűcs László muzeológus-szakvezető, a tárlat másik rendezője tartott érdekfeszítő tárlatvezetést.
Mi inspirálta századokon át a hírközlés fejlődését, hogyan jutottunk el a füst és hangjelzésektől a vízi-távíróig, milyen leleményes megoldásokra jöttek rá eleink? A tárlat mindezek mellett választ ad arra is, hogy a korai kísérletek, rövid életű elmés találmányok és az átütő lendületet adó újabb és újabb technikai alkotások hogyan vezettek a távírótól a hangrögzítésen át a rádiózás elterjedéséig.
Az 1800-as évek elején egy új tudományág, az elektromosság megjelenése, illetve annak gyakorlatban való alkalmazása a jelátadás eszközeinek fejlesztésében is előrelépést hozott. Ennek kapcsán számos érdekes próbálkozás született, amelyekből jó néhány látható a kiállításban, többek között Samuel Thomas Sömmerring, német orvos 1809-ben készült ?bugyborékoló távírójának másolata is, ami az elektromos áram elektrokémiai hatását használta ki a betűk jelölésére. Puskás Tivadar 1892-es telefonhírmondó szabadalma, mely az elektromos tömegkommunikáció alapjait fektette le, szintén helyet kap a kiállításban. A tárgyak között látható drótos magnó, szekrény gramofon és a II. világháború idejének anyaghiányos helyzetéből született röntgen hanglemez is.
A kezdetleges jeltovábbító készülékektől, a telefonhírmondón és a hangrögzítés eszközein keresztül a rádiózás első fél évszázadát bemutató kiállítás nyílt, többségében most először látható, ez alkalomra restaurált tárggyal és működőképes modellel. A rádió feltalálásához vezető mérföldkövek három teremben, tematikus egységekbe rendezve, csodaszép, egyedi készülékeken és különleges, működtethető modelleken keresztül vezetik a látogatót. Az első rész a távíró és távközlés kezdeteit veszi sorra, a középső terem a hangrögzítés eszközeinek fejlődését járja körbe, a harmadik terem pedig a rádiózás fejlődését mutatja be. A kiállítást egy digitális stúdió berendezése zárja, ahol a múzeum saját anyagainak feldolgozása folyik majd.
A kiállítás létrehozását a Nemzeti Kulturális Alap (NKA), Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata és az Elektrotechnikai Múlt Megőrzéséért Alapítvány támogatta. A kiállítást szakmai anyaggal az Elektrotechnikai Múlt Megőrzéséért Alapítvány, a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet, az MTVA Rádió- és Televíziótörténeti Kiállítóhely, a Nosztalgia Rádió Egyesület, a Postamúzeum, valamint Kovács Endre és Szűcs László magángyűjtő támogatta.
