ZETApress

hírportál

Szerzetesek asztalánál

Szerzetesek asztalánálA Korona téri Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban mától 2016. május 1-jén vasárnapig látható a Szerzetesek asztalánál című kiállítás, melyet Kiss Imre múzeumigazgató köszöntője után Dr. Lévai Anikó, a Magyar Konyha Magazin szerkesztőbizottsági elnöke nyitott meg ma délután. Kurátor: Saly Noémi.

A kiállítás a Szerzetesek Évét köszönti: a magyarországi szerzetesrendeknek a hazai táplálkozáskultúrában betöltött szerepét, arra gyakorolt hatását mutatja be, némi kitekintéssel az európai előzményekre. Természetesen vannak, akik kimaradnak, hiszen például a kontemplatív vagy tanító rendek ebbe a keretrendszerbe nem vagy csak kis részben illeszthetők be. Fővédnök: Dr. Várszegi Asztrik OSB püspök, pannonhalmi főapát.

A látogató a kiállítás elején választ kap néhány alapkérdésre. Kik a szerzetesek? Hol és hogyan, milyen szabályok szerint élnek? Mit jelent a regula? Mi a refektórium, miért más mint egy sima ebédlő? A teremben körben tematikus egységekben mutatjuk be a kolostori étel- és italkészítésnek, a szerzetesek táplálkozásának legfontosabb elemeit. Az első kettőt, a kenyeret és a bort természetesen szakrális értelmében is megismerheti a látogató. Apátsági sörökről ? ha másról nem, a Paulánerről ? már mindenki hallott, de mi volt a sör szerepe a böjtben? És mi a helyzet a likőrökkel, gyógyitalokkal? A Chartreuse és a Bénédictine világhírű, de ismerjük-e a Maraschino és az Egri víz kolostori múltját vagy épp a mai bencés, ferences gyógylikőröket?

Szólunk a gyógyteákról, amelyek ma ismét készülnek a kolostorokban. A gyógynövényekkel meg is érkeztünk a kertbe, ahol fűszernövények és zöldségek is virulnak. Itt van mindjárt a paprika, amelyet a szegedi ferencesek harmadnapos hideglelés, azaz malária ellen adtak az Alföld szegény népének, úgy vált aztán patikaszerből a legmagyarabb fűszerré. Ami a zöldségféléket illeti, nem feledkezünk meg jeles gazdász és botanikus szerzeteseinkről, például Mitterpacher Lajosról vagy Lippay Jánosról. A gyümölcsös mellett ott a méhes, amelynek a templomi viaszgyertya-ellátásban is nélkülözhetetlen szerepe volt, s megemlékezünk az első önálló magyar méhészeti szakkönyv erdélyi ferences szerzőjéről is.

Az európai ? főleg francia ? kolostori gazdálkodás egyik legfontosabb terméke a sajt. Kik a trappisták, és hol igyekeznek ma feléleszteni a magyar hagyományokat? Nem maradhat ki a sorból a két legfontosabb böjti étel: a hal és az olaj sem ? ez utóbbi, mint a kenyér és a bor, a szentség hordozójaként is megmutatkozik, és a látogató megismerheti a hal sokrétű, bonyolult szimbolikáját a keresztény gondolkodásban.

A terem közepén tárlókban csodálhatnak meg a látogatók néhány igen korai kéziratos magyar szakácskönyvet, amelyeket szintén szerzeteseknek köszönhetünk. Itt látható két eredeti lap a bencés Jedlik Ányos háztartási naplójából, piarista számadáskönyv, bevásárlókönyv és konyhakönyv, bencés konyhaszámadás, 1848-as káptalani jegyzőkönyv az élelmiszerek korlátozásáról és egy kézzel másolt Regula is. Két nagyon szépen illusztrált XVI. századi gyógynövénytani szakmunka az Orvostörténeti Könyvtárból érkezett, ugyancsak tőlük kaptuk meg Lippay János Pozsonyi kertjének egy eredeti példányát. A mennyezet alatt frízként körülfutó tablókon 14 fontos magyarországi rendről tudhatok meg az alapvető információk: mi a nevük, a jelmondatuk, a címerük, ki az alapító, mikor alakultak meg, mikor telepedtek meg Magyarországon, mi a hivatásuk és hol vannak a legfontosabb rendházaik.

A kiállítást az alábbi intézmények és munkatársaik segítették tárgyakkal, dokumentumokkal és tanácsokkal: Alsóvárosi Ferences Látogatóközpont Szeged. ELTE Egyetemi Könyvtár; Főegyházmegyei Ostyaellátó Budapest; Iparművészeti Múzeum, Magyar Ferences Könyvtár és Levéltár; Magyar Nemzeti Múzeum, Pannonhalmi Főapátság Könyvtára. Levéltára és Múzeuma; Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Könyvtára és Levéltára; Magyar Pálos Rend, Országos Széchényi Könyvtár; Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár, Szeged-csanádi Egyházmegye Püspöki Hivatal Szeged, Szent Mauriciusz Monostor Bakonybél, Zwack Unicum Látogatóközpont.

1 hozzászólás

  1. Szerzetesek asztalánál meghosszabbítva június 26-ig! Mi közük a szerzeteseknek a gasztronómiához? Több, mint gondolnánk. A kora középkor óta szigorú szabályok szerint, olyan egészségesen étkeznek, hogy azt egy fittness-guru is megirigyelhetné, de szabályaik nemcsak a test, hanem a szellem és a lélek épségét is szolgálják.

    Készítenek bort, sört és gyógyító likőröket, kertjeikben a zöldségek és gyümölcsök mellett megterem sokféle fűszer- és gyógynövény, asztalukra olykor ünnepi finomságok, olykor ‒ gyakrabban ‒ böjti eledelek kerülnek. A szakács testvérek az idők során nem csak a kis közösségre, hanem szegények és betegek ezreire is főztek. Látogatóink belekóstolhatnak régi és mai kolostorok ízeibe, és megismerhetik azokat a hazai szerzetesrendeket, amelyeknek szerepük volt étkezési kultúránk fejlődésében.