Gendzsi herceg emlékei
A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum Gendzsi herceg nyomában ? Japán képen és írásban című kiállítását november 26-án csütörtökön 11 órakor Dr. Hoppál Péter, az EMMI kultúráért felelős államtitkára és Őexc. Koszuge Dzsunicsi, Japán magyarországi nagykövete nyitja meg. Közreműködik Kenéz László sakuhacsi-művész.
A hagyományos japán művészet esztétikai ideálját és annak európai felfogását állítja reflektorfénybe egy ezeréves férfieszmény, Gendzsi herceg alakjának segítségével ? tudtuk meg az Andrássy úti sajtótájékoztatón, ahol a kiállítást Dr. Fajcsák Györgyi, a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum igazgatója és Dénes Mirjam, a kiállítás kurátora mutatta be. Az ázsiai művészetet több évszázadra visszanyúlóan ? s emellett kortárs (magyar és japán) alkotásokat bemutató kiállítás mintegy 200 műalkotást: festményt, fametszetet, lakktárgyat, kerámiát, fotográfiát vonultat fel.
A Gendzsi monogatari (magyarul Gendzsi regénye, illetve Gendzsi szerelmei) Muraszakinak, a Heian-kori japán császári udvar egyik udvarhölgyének a XI. század elején írott műve a világirodalom első nagy terjedelmű és egyik legjelentősebb regénye, amely 54 fejezetben jeleníti meg a herceg életének eseményeit és szerelmi kalandjait. Gendzsi virágoskertje igen kiterjedt, melyet többek között sáfrányvirág, mályvarózsa, hajnalka nevű hölgyek hosszú sora tarkít.
A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum gyűjteménye számos tárgyat őriz, mely a Gendzsi történetét dolgozza fel narratív, szimbolikus vagy paródiába hajló módon, a XVII. század végétől napjainkig. A kiállítás célja, hogy bemutassa a regény folyamatos jelenlétét Japán kultúrájában, egyaránt hangsúlyozva a kép és a szöveg fontosságát. Ezenkívül hazai kortárs példákon keresztül is igyekszünk érzékeltetni a regénynek az egyetemes irodalomra és képzőművészetre gyakorolt inspiratív hatását.
