ZETApress

hírportál

Menyhérttől Mannáért

Tóth Menyhért művészete JózsefvárosbanTóth Menyhért művészete a ’60-as években címmel nyílt válogatás tegnap este a Kecskeméti Katona József Múzeum képzőművészeti gyűjteményéből Supka Manna emléke előtt tisztelegve. A november 6-án péntekig látható tárlatot ifj. Gyergyádesz László művészettörténész, a kiállítás kurátora nyitotta meg.

Tóth Menyhért Kecskeméten őrzött életművéből ezúttal a ’60-as években született alkotásai közül láthatunk 42 ? részint jól ismert, részben pedig ritkábban kiállított ? példát a Józsefvárosi Galériában. Közreműködött: Kathy Horváth Lajos hegedűművész, zeneszerző. Tárlatvezetés október 26-án hétfőn 18 órakor lesz, majd november 3-án kedden 18 órakor ifjabb Gyergyádesz László vetített előadást tart Tóth Menyhért teljes életművéről és dedikálja angol?magyar nyelvű 18 fekete-fehér és 64 színes reprodukcióval illusztrált kismonográfiáját, mely tavaly jelent meg az NKA támogatásával. A megnyitón átadták a Supka Magdolna-emlékdíjat is, melyet idén Verebes György festőművész, a Szolnoki Művésztelep vezetője vett át.

Tóth Menyhért (1904?1980) a XX. századi magyar képzőművészet talán legegyetemesebb érvényű életművének alkotója. Tette mindezt úgy, hogy alapvetően öntörvényű, mindig a saját útját járó művész volt, aki szándékosan sohasem törekedett arra, hogy az aktuális nemzetközi trendeket kövesse. Az irányzat-lovag alkotókkal szemben valóban egyedit, sehova nem sorolhatót, érdemben utánozhatatlant hozott létre, amely éppoly európai, egyetemes, mint amennyire magyar. ? Nézem a múltkor egy fiatal festőnek a kiállítását. És gondolom: ha valaki idejön külföldről, azt mondja: ilyet látok én otthon is. De hol van az, amelyiknek olyan íze van, hogy csak itt van? Csak magyar. Hát ezt akartam én egész életemben elfogni ? írta valahol.

Tóth Menyhért festészetét csupán a hatvanas években kezdik el szélesebb körben felfedezni, megismertetni (ebben kiemelkedő szerepe volt Supka Manna művészettörténésznek, akire a művész mellett e tárlat emlékezik), s lényegében ekkor bontakozik ki teljességében a rá leginkább jellemző önálló stílusa is. Tóth Menyhértet a természettel való igen aktív, erőteljes, álmokban és mesékben gazdag együttélés jellemezte. Egy kiveszőfélben lévő emberi világlátást képviselt, melyben az emberlény és a természetanya még együvé tartozott? Egyfajta panteisztikus hit, a népmesékre jellemző antropomorfizmus és végtelen metamorfózis-folyam, illetve a minden élőlény felé áradó szeretet jellemzi korszakunkat, de a teljes életművet is.

Szóljon hozzá!