ZETApress

hírportál

Búcsú a csarnoktól

Királyi repülőgépEzen a hétvégén búcsúznak a látogatóktól a Repülési és Űrhajózási Állandó kiállítás kultikus repülői, így az utolsó magyar király repülője, vagy az I. világháborús, világrekorder gép. A Repüléstörténeti és Űrhajózási kiállítás vasárnap bezár a bontásra váró Petőfi Csarnok emeleti részén.

A mostani helyén június 28-án utolsó alkalommal nyitja meg kapuit a látogatók előtt a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum (MMKM) Repüléstörténeti és Űrhajózási Állandó Kiállítása, amely 1985 októbere óta látható a Petőfi Csarnokban ? tudatta Domonkos Csaba kommunikációs referens. A több mint félszáz eredeti légijármű között látható az első ipari körülmények között előállított, magyar gyártású repülőgép. Az Aszódon gyártott Magyar Lloydhoz fűződő magassági világrekordok az 1914-ben épített biplánt nemzetközi szinten is nyilvántartott és elismert ritkasággá teszik. A gyűjtemény világhírű példánya a világ első tiszta fémépítésű közforgalmi repülőgéptípusa, a IV. Károlyt második ?királypuccsa? alkalmával Magyarországra szállító ?óriási fémrepülőgép? a Junkers F?13-as.

Megtekinthető néhai idősebb Rubik Ernő Kossuth-díjas repülőgép-tervező sok évtizedes munkásságának több ismert repülőgép-típusa, a könnyű, karcsú vitorlázógépek, a Vöcsök, a Lepke, a Pilis és társaik. Mellettük a cseh-, lengyel, szovjet repülőgépgyártást képviselő sport-, kiképző- és munkarepülőgépek várják látogatóinkat. A magyar repüléstörténet kiemelkedő típusai nagyszerű modelljeik segítségével jelennek meg. A rákosmezei úttörők (Kvasz, Svachulay, Horváth, stb.) nagy lelkesedéssel épített kísérleti gépei mellett láthatjuk az 1931-es sikeres magyar óceánrepülés ?Justice for Hungary? gépét vagy a méltatlanul mellőzött FEIRO repülőgépeket is.

A ?hőskor? manufakturális körülményei között készített kéthengeres motorjától az 1931-es magyar óceánrepülés Lockheed Sirius gépének csillagmotorján át a Tu?154-es gépek gázturbinás hajtóművéig több mint két tucat különféle felépítésű, kivitelezésű és gyártmányú repülőgép-erőforrást tanulmányozhatnak a látogatók. Megismerhetik a repülőgépek míves kidolgozású légcsavarjait, műszereit, érdekesebb segédberendezéseit (például a ?fekete dobozt?) és a légiforgalmi irányítás eszközeit, történetét is.

Az űrhajózási-űrkutatási gyűjtemény egyik legérdekesebb kiállítási tárgya az űrruha, a szkafander. Két igazi kuriózum a vitrinekben a Hold-por minta és egy, az űrrepülőgépek borításához használt hővédő ?csempe?. A kiállított tárgyak között szerepelnek műhold-modellek és űrhajó-makettek, műszerek és eredeti Szojuz-űrhajó alkatrészek egyaránt. Itt láthatók a magyar kutatók, mérnökök sikeres, nemzetközi űrprogramokban használatos berendezései ? például a ma is használatos Pille dózismérő-kiértékelő műszer.

A vitorlázó repülőgép ?csörlő-szimulátorába? bárki beülhet és egy oktató iskolakör videó- és hanganyagával részese lehet a pipis-hegyi repülőtéren végrehajtott öt perces repülésnek a Rubik-féle Góbé ülésében. Hasonlóképpen ?kipróbálható? a Farkas Bertalant a világűrbe juttató és épségben visszahozó Szojuz űrhajók parancsnoki egységének másolata is. Ide tartozik a ?kézzel működtethető?, kipróbálható ezer lóerős csillagmotor, amely ? többek között ? a mai napig üzemeltetett An?2-es repülőgépeket emeli a levegőbe. Nyitva tartás: ma-holnap 10-től 17-ig, szombat-vasárnap 10-től 18 óráig.

Szóljon hozzá!