ZETApress

hírportál

A magányos cédrus

Csontváry: BaalbekCsontváry géniusza: életmű-kiállítás Budapesten. Július 5-én több évnyi előkészítést követően nyílik Csontváry Kosztka Tivadar festőművész átfogó életmű-kiállítása a budai várban, a Honvéd Főparancsnokság épületében. A Várgondnokság Nonprofit kft. által rendezett kiállítás kurátora Gulyás Gábor. A tárlat december 31-ig látogatható ? tudtuk meg a mai sajtótájékoztatón.

Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919) a modern magyar képzőművészet egyik legnagyobb hatású alakja. A saját maga által nagy gonddal megrendezett kiállításai gyakorlatilag visszhangtalanok maradtak ? életében sem a szakma, sem a közönség érdeklődését nem keltette fel. Három évvel a halálát követően már monográfia jelent meg róla, az Ernst Múzeumban 1930-ben megrendezett emlékkiállítása pedig jelentős sikert hozott. 1936-ban újabb, korábban nem látott képeit ismerhette meg a magyar közönség, amely egyre nagyobb érdeklődést tanúsított Csontváry iránt. 1958-ban egy nagyszabású kiállítást szerveztek Brüsszelben Ötven év modern művészete címmel, ahol a Tengerparti sétalovaglás című vásznát Cézanne, Van Gogh és Gauguin művei mellett állították ki. Az 1963-ban Székesfehérváron megrendezett (majd Budapestre továbbvitt) életmű-kiállítása hatalmas közönségsiker volt. 1973-ban Pécsett megnyílt az önálló Csontváry Múzeum. Hosszas előkészítést követően 1994-ben nemzetközi kiállítás-sorozaton mutatták be a műveit, de a sokak által várt átütő külföldi siker ekkor elmaradt.

Csontváry műveinek többségét közgyűjteményekben őrzik ? a Magyar Nemzeti Galéria mellett a pécsi Janus Pannonius Múzeumban, a miskolci Herman Ottó Múzeumban, a szolnoki Damjanich János Múzeumban, a pozsonyi Nemzeti Galériában, a Losonci Múzeumban és a Budapesti Történeti Múzeumban. Számos alkotása található magántulajdonban. A tárlat helyszíne a budai várban található Honvéd Főparancsnokság. Ez egy szimbolikus épület, amelyet a magyar nemzeti nagyság kifejezésére építettek a XIX. század legvégén ? akkortájt, amikor Kosztka Tivadar is eltökélte, hogy élete meghatározó vezérelve lesz ennek a nagyságnak a kiteljesítése és megmutatása a nagyvilágnak. Ez a négyemeletes, tornyos neoreneszánsz ház nem sokáig állhatott a maga pompájában. Miután a II. világháborúban bombatalálatot kapott, évtizedekig romos állapotban maradt. A háborús romok kései eltakarítása után is több mint fél évszázadnak kellett eltelnie, hogy újra megnyíljanak a kapui. Ez végül tavaly nyáron megtörtént.

A kiállítás tizenhét teremben látható. A téralakításhoz mintegy 1200 négyzetméternyi vendégfal épült. A tárlat bejárása kötött: a termek szervesen kapcsolódnak egymáshoz. A falakon megjelenő információs szövegeken kívül filmekkel is találkozhat a látogató. Mispál Attila filmrendező vezetésével olyan játékfilmes spotok készültek, amelyek Csontváry életében és művészetében meghatározó aspektusokat jelenítenek meg közérthető módon, röviden. A tárlat anyagába bekerült egy riportfilm is, Dér András rendezésében. Ebben hét olyan ember ? művész, művészettörténész, esztéta ? nyilatkozik Csontváry mai megítéléséről, aki sokat foglalkozott az életművel.

Csontváry ÖnarcképeA kiállításhoz kortárs művészeti alkotások is kapcsolódnak. A tárlat egyik fontos eleme egy fényfolyosó ? Mátrai Erik munkája ?, amely a művek korai csoportjából vezet át olyan alkotásokhoz, amelyek esetében a fény meghatározó szerkezeti- és motívumelem. A Csontváry-kiállítást végigjárva egy kortárs kamaratárlathoz jutunk, ahol Mai cédrusok címmel láthatjuk hét alkotó ? Bukta Imre, Csurka Eszter, feLugossy László, Galambos Áron, Keserü Ilona, Kis Róka Szabolcs, Szűcs Attila ? munkáját. A látogatót interaktív eszközök is segítik. Érintőképernyőn tájékozódhat például Csontváry személyes kapcsolatairól vagy azokról a földrajzi helyekről, amelyek hangsúlyosan megjelennek az életműben. Az egyik információs falon megjelenik egy glosszárium is, amely a Csontváry-életmű rendhagyó kifejezéseit értelmezi.

A kiállítás alapja a Magyar Nemzeti Galériával megkötött műtárgykölcsönzési megállapodás. Miután a pécsi Csontváry Múzeumban őrzött alkotások többsége is az MNG tulajdona, ez az egyetlen szerződés rendelkezik a művek többségéről. Köztük az úgynevezett ?nagy képekről?, a Taormina, a Baalbek és a Mária kútja című hatalmas festményekről. Ebből a szempontból a koncepció a lehető legegyszerűbb: kiállítani mindent, ami hozzáférhető. Számos olyan kép ismert, amelynek az eredetiségével kapcsolatban kétségek merültek fel: ezek közül egy sem szerepel a kiállításon. Egy érdekesség: a műcédulák külön is jelzik, hogy melyek azok a művek, amelyek szerepeltek Csontváry saját maga által rendezett kiállításain, s melyek azok, amelyek később kerültek elő.

Néhány mű szállíthatósága műtárgyvédelmi szempontból különösen nagy figyelmet igényel. Több restaurátori konzílium után végül az a döntés született, hogy mivel a nagy képeket kockázatos lenne hengerre tekerni, a jelenlegi keretükön hagyva történik a szállításuk az erre a célra készült speciális ládában. A Csontváry-életmű ismert, beazonosított részének mintegy harmada lappang. Ez rendkívül magas arány ? különösen annak fényében, hogy mind a művész, mind az alkotásokat megmentő Gerlóczy Gedeon részéről erős szándék volt arra, hogy a művek egyben maradjanak, lehetőség szerint közgyűjteményben. A lappangó művek egy részét a Vörös Hadsereg a Nemzeti Bank trezorjaiból hadizsákmányként a Szovjetunióba vitte, nagyobbik része feltehetően hazai magángyűjteményekben található. A tárlaton külön terembe kerülnek ezek a művek ? pontosabban a hiányuk.

A kiállítás nem kronologikusan halad, hanem tematikus egységekből épül fel. Az egyes témák a Csontváry-művek jellegzetes motívumaihoz kapcsolódnak: épített környezet és természet kapcsolódásához, az antik romok által képviselt örökséghez, a fény kibomlásához, az ég történéseihez, a Nap járásához, az ember átszellemüléséhez. A tárlathoz reprezentatív, album-jellegű katalógus készül. A Darabos György által újrafotózott műalkotások reprodukciója, a kurátori tanulmány és a szokásos műjegyzék mellett minden eddiginél részletesebb irodalomjegyzék és kiállítási lista található a kötetben. Appendixként három Csontváry-esszé is bekerül a könyvbe.

A kiállítás saját honlapja idekattintva érhető el. Itt megtalálhatóak a tárlathoz kapcsolódó legfontosabb információk, valamint az aktuális események hírei. A tárlat Facebook-oldala lehetőséget ad arra is, hogy a legkülönfélébb érdekességekről tájékozódjunk, illetőleg azokra reagáljunk. A kiállításhoz önálló múzeumpedagógiai program készült. György Gabriella múzeumpedagógus ehhez egy vezetőfüzetet is írt, illetőleg szerkesztett, amely a kiállításon megvásárolható. Csoportok, egyének és családok egyaránt jelentkezhetnek a múzeumpedagógiai programokra, melyekről részletesen a kiállítás honlapján lehet tájékozódni.

A tárlat szakmai programjának fontos része a decemberre szervezett nemzetközi konferencia. A nyilvános szimpóziumon jórészt felkért előadókat hallgathat meg a közönség, de lesz egy olyan szekció is, ahová rezümé és rövid szakmai életrajz elküldésével bárki jelentkezhet, s ha a szervezők visszaigazolják, előadhat. A konferencián elhangzó tanulmányokból önálló kötet jelenik meg. A kiállítás nyitva tartása a szokásos múzeumi rendhez igazodik: hétfő kivételével 10-től 18 óráig lehet megtekinteni a tárlatot. Mivel az azonos időben bent tartózkodók létszámát a tűzoltóság 200 személyben maximálta, a belépőjegyeket idősávra lehet megvásárolni ? természetesen elővételben is, on-line. A jegyárakról és a kedvezményekről a honlapon szintén lehet tájékozódni.

A Magányos cédrus ? Csontváry géniusza című kiállítás fővédnöke Magyarország köztársasági elnöke. A tárlat megtekintése nemcsak a művészet iránt érdeklődők számára jelenthet felejthetetlen élményt; joggal tart igényt a művelt nagyközönség érdeklődésére.

1 hozzászólás

Visszajelzések

  1. Csontváry a Budai Várban | ZETApress

Szóljon hozzá!