ZETApress

A Petőfi Csarnokban utoljára látható az utolsó magyar király repülője és I. világháborús, világrekorder gép. A Repüléstörténeti és Űrhajózási Kiállítás mától május 31-én vasárnapig látható a Petőfi Csarnok emeletén ? tudatta Domonkos Csaba, az MMKM kommunikációs referense. Nyitva keddtől-péntekig 10-től 17-ig, szombat-vasárnap 10-től 18 óráig.

Utolsó alkalommal nyitja meg kapuit a látogatók előtt a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Repüléstörténeti és Űrhajózási Állandó Kiállítása, amely 1985 októbere óta látható a Petőfi Csarnokban. A tárlaton jelenleg több mint 50 repülőgép, űrhajózási műszerek, repülőgép hajtóművek láthatók, de be lehet ülni egy Szojuz űrhajó másolatba és egy vitorlázógép pilótafülkéjébe is.

A három évtized alatt megduplázódott a bemutatott eredeti légijárműk száma. Mindösszesen 650 darab repüléssel-űrhajózással kapcsolatos tárggyal mutatják be a ?legfiatalabb? közlekedési ágazatokat az érdeklődőknek. A földszinti részen az űrhajózási-űrkutatási gyűjtemény csaknem teljes állománya is a látogatók elé került. A több mint félszáz eredeti légijármű között látható az első ipari körülmények között előállított, magyar gyártású repülőgép. Az Aszódon gyártott Magyar Lloydhoz fűződő magassági világrekordok az 1914-ben épített biplánt nemzetközi szinten is nyilvántartott és elismert ritkasággá teszik. A gyűjtemény világhírű példánya a világ első tiszta fémépítésű közforgalmi repülőgéptípusa, a IV. Károlyt második ?királypuccsa? alkalmával Magyarországra szállító óriási fémrepülőgép, a Junkers F?13-as.

Megtekinthető néhai id. Rubik Ernő Kossuth-díjas repülőgép-tervező sok évtizedes munkásságának több ismert repülőgép-típusa: a könnyű, karcsú vitorlázógépek, a Vöcsök, Lepke, Pilis és társaik. Mellettük a cseh-, lengyel, szovjet repülőgépgyártást képviselő sport-, kiképző- és munkarepülőgépek várják látogatóinkat. A magyar repüléstörténet kiemelkedő típusai nagyszerű modelljeik segítségével jelennek meg. A rákosmezei úttörők (Kvasz, Svachulay, Horváth stb.) nagy lelkesedéssel épített kísérleti gépei mellett láthatjuk az 1931-es sikeres magyar óceánrepülés Justice for Hungary-gépét vagy a méltatlanul mellőzött FEIRO repülőgépeket is.

A ?hőskor? manufakturális körülményei között készített kéthengeres motorjától az 1931-es magyar óceánrepülés Lockheed Sirius gépének csillagmotorján át a Tupoljev Tu?154-es gépek gázturbinás hajtóművéig több mint két tucat különféle felépítésű, kivitelezésű és gyártmányú repülőgép-erőforrást tanulmányozhatnak a látogatók. Megismerhetik a repülőgépek míves kidolgozású légcsavarjait, műszereit, érdekesebb segédberendezéseit (például a fekete dobozt) és a légiforgalmi irányítás eszközeit, történetét is.

Az űrhajózási-űrkutatási gyűjtemény egyik legérdekesebb kiállítási tárgya az űrruha, a szkafander. Két igazi kuriózum a vitrinekben a Hold-por minta és egy, az űrrepülőgépek borításához használt hővédő ?csempe?. A kiállított tárgyak között szerepelnek műhold-modellek és űrhajó-makettek, műszerek és eredeti Szojuz-űrhajó alkatrészek egyaránt. Itt láthatók a magyar kutatók, mérnökök sikeres, nemzetközi űrprogramokban használatos berendezései ? például a ma is használatos Pille dózismérő-kiértékelő műszer.

A vitorlázó repülőgép csörlő-szimulátorába bárki beülhet és egy szoktató iskolakör videó- és hanganyagával részese lehet a Gyöngyös melletti pipishegyi repülőtéren végrehajtott ötperces repülésnek a Rubik-féle Góbé ülésében. Hasonlóképpen ?kipróbálható? a Farkas Bertalant a világűrbe juttató és épségben visszahozó Szojuz űrhajók parancsnoki egységének másolata is. Ide tartozik a kézzel működtethetve kipróbálható ezer lóerős csillagmotor, amely többek között a mai napig üzemeltetett An?2-es repülőgépeket ? népszerű nevükön Ancsákat ? emeli a levegőbe.