Zrínyi-család a Galériában
Zrínyi Miklósról az 1620-ban született költőről, hadvezérről, államférfi ről nyílt kiállítás ma délelőtt a Magyar Nemzeti Galéria II. emeletén. A 2015. február 8-án vasárnapig látható tárlatot Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter nyitotta meg. R. Várkonyi Ágnes akadémikus, az ELTE Kora Újkori Magyar Történeti Tanszék emerita professzora levelét leánya, Ruttkay Eszter olvasta fel.
November 18-án kedden lesz 350 éve, hogy 1664-ben gróf Zrínyi Miklós a Csáktornyához közeli birtokán halálos vadászbalesetet szenvedett. A Magyar Nemzeti Galéria kiállítása ebből az alkalomból a korszak legkiválóbb magyar költőjének, katonai szakírójának, hadvezérének és államférfijának állít emléket. A kiállítást gazdagon illusztrált tudományos tanulmánykötet kíséri, a tárlat kurátora Veress Ferenc, társkurátora Rostás Tibor, aki sajtóbejáráson mutatta be az emléktárgyakat.
A kiállítás legfigyelemreméltóbb képe Rubens tanítványának, Jan Thomasnak Zrínyi Miklósról festett portréja. A pompás arckép több mint háromszáz év után látható ismét Magyarországon. A kiállításon bemutatott mintegy száz műtárgy (festmények, fegyverek, nyomtatványok, metszetek, térképek, könyvek és egyéb tárgyak) segítségével megelevenedik egy jelentős személyiség és egy jelentős család története a török háborúk korából. Képek és metszetek mutatják be a Zrínyiek várait és birtokait, Zrínyi Miklós irodalmi munkásságát eredeti könyvek és kéziratok dokumentálják. A kiállítás leglátványosabb része az a portrégaléria, amely Zrínyi Miklós arcképei mellett a család más tagjainak és Zrínyi kiemelkedő kortársainak (III. Ferdinánd királynak, Esterházy Pálnak, Batthyány Ádámnak, Pázmány Péternek) képmásait vonultatja föl. A Zrínyi Pétert és Frangepán Ferencet Bécsújhelyen 1671-ben lefejeztető I. Lipót császár képmása viszont kimaradt közülük. Vajon miért?…
Több Zrínyi-metszetábrázolás a Jan Thomas-féle portré alapján készült. A kiváló minőségű képről alig két évtizede derült ki, hogy nem pusztult el a történelem viharaiban, hanem épségben fennmaradt a Lobkowicz család egyik csehországi kastélyában. A festmény messze kiemelkedik a korszak magyarországi főúri portréi közül és világosan példázza Zrínyi magas reprezentációs igényét. A gróf a képmását az általa elérhető legszínvonalasabb mesterrel, az osztrák császári udvar festőjével, Jan Thomasszal készíttette el, bizonyára Bécsben, a halála előtti években.
A portré a Lobkowicz-gyűjtemény további két Zrínyi családtagot és egy harmadik, magyar főúri gyermeket ábrázoló festményével együtt érkezik a kiállításra. A képmások a Zrínyi-hagyaték egyéb ingóságaival, így a híres könyvtárral, a Szigeti veszedelem kéziratával, a fegyvergyűjteménnyel és talán a levéltárral együtt feltehetően Zrínyi Miklós fiának, Ádámnak az özvegye révén jutottak Csehországba. A török elleni felszabadító harcokban 1691-ben fiatalon és örökös nélkül elhunyt Zrínyi Ádám felesége ugyanis második férjéül cseh főurat választott. A képeket 1860-ban már a Lobkowicz hercegi gyűjteményben katalogizálták. A Prágához közeli Nelahozeves várkastélyát és az államosított gyűjteményt az 1990-es évek elején kapta vissza az ősi cseh nemesi Lobkowicz család, és az ő nagyvonalú kölcsönzésük révén érkezhetett háromszáz év után ismét Magyarországra a remekmű.