ZETApress

hírportál

Szerb Matica az Újvárosházán

A Szerb Matica ? Matica srpska a szerb nép legrégibb közművelődési, népművelői és tudományos intézménye, amely 1826-ban Pesten alakult és azóta folyamatosan tevékenykedik ? tudtuk meg délelőtt a Váci utcai Újvárosházán az ünnepi kiállításmegnyitón, ahol Lantai József fényképezett. Vendéglátóink sóval és kenyérrel várták a belépőket.

Alapítóinak szándéka az volt, hogy a több évszázados török elnyomás után felszabadult szerb népet újból bekapcsolják az európai folyamatokba. A Matica srpska alapvető célkitűzése a szerb kultúra európai megismertetése és a szerb nép szellemi felemelkedése volt. Ennek jegyében alakult gazdag kiadói tevékenysége is, amelynek az alapját az 1824-ben indított, és napjainkban is megjelenő híres Letopis képezte, amelyet a legnagyobb múlttal rendelkező irodalmi folyóiratként tartanak számon a világon. A Szerb Matica a megalapítását követő évtizedekben több kiadványsorozatot indított, köztük közhasznú, népművelői szándékkal a Népkönyvek című könyvsorozatot is.

A Maticában a XIX. század negyvenes éveiben teremtődtek meg a tudományos munkához szükséges feltételek. Akkor jött létre a könyvtára, amelynek állományát tudományágak szerint csoportosították, és kézirattára, amely a szerb nép történelmi múltjáról tanúskodik. Ez időben formálódott egységes egésszé a Szerb Panteon portrégyűjtemény is, amelyben írók, néptribünök, világhírű tudósok, valamint kevésbé ismert polgárok arcképei kaptak helyet, akik adományaikkal támogatták a Szerb Matica népnevelői küldetését. E polgári támogatások révén vált a Matica korának egyik leggazdagabb alapítványi intézményévé Magyarországon. Támogatásával keltek életre azok a jelentős vállalkozások és tervek, amelyek a szerb nyelv normáinak kidolgozását és a különböző tudományágak fejlesztését szorgalmazták. A Matica gondot viselt a tehetséges diákok és egyetemisták iskoláztatásáról is, akik a felnövekvő szerb értelmiség alapját képezték.

A Szerb Maticát 1864-ben a pesti Tökölyánumból átköltöztették az újvidéki Platoneumba. Ettől kezdve Újvidéket Szerb Athénnek nevezik. Ennek a megnevezésnek az alapját a Szerb Matica köré tömörülő szerb értelmiségiek munkássága jelentette. Ők koruk legiskolázottabb és legműveltebb emberei közé tartoztak. A Szerb Maticának ma kétezer munkatársa van, akik hét tudományos osztályon belül, számos projektumon dolgoznak. Munkáikat a Matica tíz szakfolyóiratában jelentetik meg, ezen kívül a szerb tudomány és művelődés olyan nagy jelentőségű műveinek elkészítésében vesznek részt, mint amilyen a Szerb enciklopédia, Szerb életrajzi lexikon, A szerb nyelv szótára és A szerb helyesírási szabályzat.

A Szerb Matica Könyvtára (hivatalos nevén: Matica srpska Könyvtára) több mint három- és félmillió publikációval rendelkezik, a Szerb Matica Képtárának gazdag gyűjteménye pedig a XVIII?XX századi szerb festészet remekeit foglalja magában. A Kiadói Központ az egykori Szerb Matica Kiadóvállalatának hagyományait folytatja. Ennek a kiadónak a könyveit Délkelet- Európában a jellegzetes MC iniciáléról ismerte az olvasóközönség. Ezek a különböző szakterületekről válogatott művek egy gondosan elvégzett tudományos munka eredményei.

A Szerb Matica minden évben számos díjat oszt ki a művelődés és a tudományos kutatások terén elért kimagasló eredményekért ? Működésének első szakaszában könyv- és folyóirat-kiadással, -terjesztéssel, irodalmi pályadíjak kitűzésével foglalkozott. A fordulópontot Sava Tekelija (Tököly-Popovics Száva) elnökké választása jelentette 1838-ban; ő közművelődési központtá, tudós társasággá igyekezett fejleszteni a Szerb Maticát, és a tehetséges szerb fiatalok tudományos képzésére a belvárosi Veres Pálné utcában nevelőintézetet hozott létre, a Tökölyanumot. A Veres Pálné utca 17. alatti udvaron megtalálható a Fellner Sándor által tervezett egykori klasszicista épület rossz állapotú homlokzati szoborcsoportja is.

Szóljon hozzá!