ZETApress

Rohály Ágnes: Festmények és murálok című kiállítása nyílt meg tegnap este 7 órakor a Fiatal Művészek Galériájában, a Kárpát utcai Hélia Hotelben. Az október 31-én péntekig látogatható tárlatot Dla. Sylvester Ádám Ybl-díjas építész nyitotta meg. A vendégkoszorúban a roma O Mara festőnő várta, hogy jósolhasson valakinek.

Bézi Péter kurátor köszöntője után az Üzenet-együttes ? Bognár Balázs és Dankó Bálint ? hegedű- és zongorajátékát hallgattuk, majd a hattagú Tawoos Tribál hastáncát láthattuk Márkusfalvi Fruzsina vezetésével. A megnyitóbeszéd elhangzása után Kelempájsz Zénó feleségéhez írt szerenádjával köszöntette a nagyérdeműt, majd Torma Mária, Abasár címzetes hegybírója mutatta be a felhozatalt. Olasz rizling, muskotály és vörösbor várt kóstolásra, míg teáinkat az Indonéz Teaház biztosította.

A művésznő tanulmányai 1987-től 1995-ig a Magyar Képzőművészeti Egyetemen: 1987-1989 festő-restaurátor szak, mesterei: Bráda Tibor és Menráth Péter; 1989-1991 festő szak, mesterei: Sváby Lajos és Károlyi Zsigmond; 1991-1995 mesterképző. Majd 2000-től 2002-ig a Budapest Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetemen murális festő szak, mesterei: Tari Gábor, Nemcsics Antal és Konok Tamás.

A képzőművészeti egyetemi tanulmányaim kezdetén főképp figurális képeket festettem ? dinamikus, erőteljes színezetű expresszív portrékat, csendéleteket széles ecsetvonásokkal. Később képeimet egyre inkább leegyszerűsítettem, absztraháltam, egy letisztultabb forma- és színvilágot akartam létrehozni. Majd felfedeztem a talált tárgyakat ? kis fa, műanyag, fémtárgyakat ? ezeket újraalkottam ? új mondanivalót, forma és színvilágot létesítettem a meglévő régiből. Főleg a kis fadaraboknak a formavilága, faktúrája, szépsége ihletett meg, melyeket tovább munkáltam, véstem, faragtam, a saját színükhöz színt adtam, festettem őket.

Odáig fejlesztettem a fafaragást, hogy nagyobb fatáblákat domborművekké faragtam és modern ikonokká festettem. Ezeknek a műveknek a formavilága konstruktív, leegyszerűsített, színviláguk az ikonokéra emlékeztet. Majd ismét olajképek következtek, érdeklődésem az építészet felé irányult, lenyűgöztek a hatalmas ember alkotta, de alapjában nem emberléptékű monstrumok, ez a modern világ, a világ elgépiesedése, melyet Chaplin már a Modern idők című némafilmjében is emleget, melyben már nem az ember, a természet játssza a főszerepet, hanem a gépek, a felhőkarcolók és a metropoliszok, melyekben az ember magányos és szorong ? vallotta magáról a művésznő.