ZETApress

hírportál

A közönség Emesére szavazott

A Kis Varsó kapta az Aviva Képzőművészeti Díjat. A Kis Varsót ? Gálik András és Havas Bálint művészpárost ? részesítette elismerésben az Aviva Kortárs Képzőművészeti Díj kuratóriuma.

A Műcsarnokban kedd este megrendezett ünnepélyes díjátadón, amelyen a Kis Varsó külföldi szakmai programja miatt nem tudott részt venni, egy performance keretében a helyszínen készült el a díjalapító Aviva Biztosító elnök-vezérigazgatójának, illetve a közönségdíjas Benczúr Emesének kézlenyomatát megörökítő díj.

A díjat a kuratórium az elmúlt mintegy másfél évtizedben végzett művészi tevékenységéért ítélte a Kis Varsó művészpárosnak, Gálik Andrásnak és Havas Bálintnak. Az elismerést a magyar művészeti szcénát formáló kontextus-teremtőkezdeményezéseikért (pl. A hét műtárgya eseménysorozat), valamint azokért a munkáikért nyerték el, amelyekben a történelmi jelképekhez, emlékművekhez kötődő emlékezés és a kollektív identitás jellegzetesen közép-kelet európai összefüggéseit vizsgálják, túlmutatva a helyi viszonyrendszeren.

Hazai és külföldi kiállításaik sikereit, valamint a hazai képzőművészeti életre gyakorolt hatásukat egyaránt figyelembe vette a kuratórium az Aviva Díj odaítélésekor, amely eddigi életművük elismerése ? áll a kuratórium indoklásában. A közönség szavazata alapján Benczúr Emese vehette át az Aviva Képzőművészeti Díjhoz kapcsolódó, bruttó ötszázezer forintos közönségdíjat. A 793 érvényes szavazatból 252-en szavaztak a művészre.

A díjátadást a Műcsarnokban kéthetes tárlat előzte meg, amelyen a kuratórium által jelölt hat művész állította ki alkotásait. ? A díjat odaítélő hattagú zsűri komoly vitában és csak több körben tudta megszavazni a díjazott személyét ? tudtuk meg Készman József művészettörténésztől, a kuratórium tagjától. ? A díj alapszabálya szerint mindenki egy művészt jelölhetett a díj lehetséges várományosának, viszont a díj odaítélésekor saját jelöltjére senki sem szavazhatott. Az első körben az összesítéskor három művész került a listára, és végül a harmadik körben többségi szavazással dőlt el a díjazott személye.

A vita elsősorban arról szólt, hogy vajon a jelöltek eddigi életművét illetve az elmúlt egy éves munkásságukat díjazzák (az eredeti jelölés e két szempontot tartotta előtérben), avagy a művészeti teljesítmény láttán megelőlegezett ösztönzésre essen a hangsúly. Végül közös nevezőre jutott a döntést hozó testület, és a művészek egész eddigi tevékenységét vizsgálták. Készman József szerint az Aviva Képzőművészeti Díj egyik funkciója, hogy az azt elnyerő művész jövőbeli alkotó munkáját segítse.

Régi vágyunk teljesült azzal, hogy egy nem állami alapítású díjjal fejezhetjük ki a fiatal képzőművészek kimagasló teljesítményét. Az Aviva Életbiztosító által létrehozott elismerés egyúttal azt a tanulási folyamatot is szolgálja, hogy a művészek felismerjék: az egyre szűkülő állami források nem elegendőek a művészek támogatására ? hangsúlyozta Petrányi Zsolt, a Műcsarnok igazgatója, aki mind szakmai, mind anyagi szempontból jelentősnek nevezte az Aviva-díjat.

Ma Magyarországon 40 év alatti képzőművészeknek kevés lehetőségük van anyagi támogatást nyerni. Az utóbbi időben az önkormányzatok által adományozott kisebb díjak eltűntek, s elsősorban a Derkovits?ösztöndíjra pályázhatnak 35 éves korukig a művészek. De a három éven keresztül kapható, évi 960 ezer forintos ösztöndíjra is minden évben újra kell pályázni. További jelentős elismerésnek számít a fiatal művészek körében a Prima Primissima Díj, amely a junior kategóriában hétezer eurót jelent a nyertesnek. ? Az Aviva Képzőművészeti Díjjal járó bruttó öt millió forint nagyon jelentős összeg ? véli a Műcsarnok igazgatója.

A legrangosabb brit, sőt európai kortárs képzőművészeti elismerés, a Turner-díj megalapítása óta jelentős szerepet játszik a modern művészetek iránti növekvő érdeklődés kialakulásában. A kortárs művészet támogatásának brit hagyományát folytatva az Aviva Életbiztosító által létrehozott díj hasonló szerepet kíván betölteni a magyar kortárs képzőművészet támogatásában ? hangsúlyozta Bartók János, az Aviva Életbiztosító elnök-vezérigazgatója. Nyugat-Európa országaiban különböző formában támogatják a képzőművészeket. Hollandiában és Svédországban például a diplomával együtt automatikusan kapnak ösztöndíjat pár évig az alkotók. Ez azonban minimális összeg, megélni belőle nem lehet. Más országokban külön kell pályázni a hasonló mértékű támogatásokra.

A képzőművészek munkásságának első éveit befektetésnek kell tekinteni. Szerények a rendelkezésre álló ösztöndíjkeretek, ezért legtöbbjüknek munkát kell vállalniuk ahhoz, hogy fenntartsák magukat, és készülni tudjanak kiállításaikra ? hangsúlyozza Petrányi Zsolt. ? A képzőművészeknek 35 éves korukig szoros kapcsolatot kell kiépíteniük egy vagy akár több képzőművészeti galériával. Ha ez nem történik meg, akkor az alkotó jövője nincs biztosítva, és el kell azon gondolkodnia, hogy amikor az ösztöndíjkorhatárok lejárnak, hogyan képzeli el művészi egzisztenciáját vagy érvényesülését.

Aviva Képzőművészeti Díj

Kifejezetten a fiatal, 40 év alatti művészek elismerésére alapította az Aviva Életbiztosító a kiemelkedően magas értékű, bruttó ötmillió forintos díjat, amelyet azok a magyar képzőművészek kaphatnak meg, akik legalább 3 éve vannak a pályán és volt már legalább egyszer figyelemre méltó önálló kiállításuk.

A díjra minden évben hat művészt jelöl a Műcsarnok mindenkori igazgatója által felkért, évente változó összetételű, hattagú kuratórium, akik zsűriként a díj odaítéléséről is döntenek. A díjra jelölés alapja a művészek eddigi munkássága, életműve.

A jelölő zsűritagok, akiknek nem köti meg művészeti ág a kezét, olyan ismert művészettörténészek, gyűjtők, akik közelről látják a fiatal generációs alkotókat. Már önmagában a jelölés is szakmai kihívást jelent. A döntés során a jelölő nem szavazhat saját jelöltjére, így a zsűri tagjainak egymást kell meggyőzniük arról, ki legyen a nyertes.

Az Aviva Képzőművészeti Díj 2009 zsűritagjai

Az idei első alkalommal felkérést kapott a zsűribe Mélyi József, akit a legjobb műkritikusok között tartanak számon, Sasvári Edit, a Fővárosi Képtár/Kiscelli Múzeum munkatársa, aki közelről figyelte a rendszerváltás körüli kultúrpolitika változásait és közvetlen rálátása van a kortárs művészekre. A jelölők között van Somlói Zsolt műgyűjtő, a MindShare médiavállalat igazgatója, valamint Készman József művészettörténész, a Műcsarnok munkatársa is, aki többféle műfajjal, köztük festészettel és szobrászattal is foglalkozott, és rendkívül érzékeny a szubkultúrák iránt. Lázár Eszter a Képzőművészeti Egyetem munkatársaként a legfiatalabb generáció munkáit követi nyomon; Szoboszlai János művészettörténész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Elméleti Tanszékének adjunktusa pedig remek művészeti szakíró és elkötelezettje a kortárs művészetnek.

Az Aviva Képzőművészeti Díj 2009 jelöltjei

Benczúr Emese (1969, Budapest) egyéni úton jár, izgalmas hangon szólal meg. A 90-es években jelentkező új művészgeneráció, az ún. ?érzéki konceptualizmus? reprezentatív képviselője. Alkotásaiban megjelenik a Gender téma, a hagyományos női szerepek átértelmezése, ami a jellegzetesen női munkafolyamatok ironikus parafrazeálásával valósul meg. Pályája kezdete óta a kortárs képzőművészet élvonalába tartozik. Komolyan részt vesz a nemzetközi művészeti vérkeringésben.

Csákány István (1978, Sepsiszentgyörgy) az utóbbi két év során alkotott műveivel szinte egy csapásra vált a magyar képzőművészeti élet meghatározó szereplőjévé. Művészetének mondanivalója a mindennapokból ered, amiben a munka egy központi elem. A műalkotásai ráébreszthetnek életünk szimbolikájára, ehhez semmi dolgunk sincsen, mint a leghétköznapibb dolgainkra való odafigyelés és ennek újraértelmezésére irányuló szándék.

Kaszás Tamás Tibor (1976, Dunaújváros) elsősorban tárgyakat, installációkat, köztereken megjelenő műalkotásokat, valamint fotókból összeállított narratív diasorozatokat és rajzokat készít. Társadalom-kritikus munkáinak jelentős részét más művészekkel együttműködésben hozza létre. Az utópisztikus gondolatok vizuális természetrajzán túl társadalmi és ökológiai problémákkal foglalkozik. Alkotásait az életben megvalósítható projektek modelljeinek tekinti.

A Kis Varsó ? Gálik András (1970) és Havas Bálint (1971) művészpáros művészete minden ízében kötődik ahhoz a komplex társadalom- és kultúrtörténeti folyamathoz, amely Magyarországon a rendszerváltás óta tart. Művészeti tevékenységük aktuális, átgondolt, felelősségteljes, nyilvánosan pozícionált, szakmailag megalapozott, tehát korszerű. A Kis Varsó kortárs művészetünk megkerülhetetlen és jelentős tényezője.

Kokesch Ádám (1973, Budapest) eredeti hangjával különleges, önálló pozíciót alakított ki a mai magyar képzőművészetben. Művészete a magas, idealista eszmeiséget képviselő magyar konstruktivizmusban gyökerezik. Festményeivel, tárgyaival és installációival egy friss, fiatal hangot üt meg, amely olykor nem mentes az iróniától vagy a rejtélyességtől, de alapvetően a formai tökéletesség igényének magas fokú idealizmusát képviseli.

Uglár Csaba (1970, Budapest) provokatív művész, aki szarkasztikus felhangokat sem nélkülöző munkáiban a művészeti értéket az anyagi, eszmei vagy kulturális értékkel veti össze, ezek ekvivalenciáját vizsgálja. Ő lett a Mécs Miklós lemondása miatti új jelölt.

Néhány képzőművészeti megnyilvánulása az urban legends kategóriába tartozik, kevéssé műtárgy-centrikus, tipikusan nem múzeumi műalkotások. Sajátos módon használja a művészeti nyilvánosság informális szféráját. Művei új típusú kapcsolatokat teremtenek az emberek között, nem fogyaszthatók általánosan egy nyitott időbeliség keretin belül, hanem irányítja a befogadás helyét és idejét.

Szóljon hozzá!