ZETApress

hírportál

Mentőmúzeumi Embermentők

MentőautóA Kresz Géza Mentőmúzeum és a Bélyegmúzeum július 13-án, szombatig látható közös kiállítását nyitotta meg tegnap Nikodém Gabriella, a Bélyegmúzeum igazgatónője, Debrődi Gábor, az OMSZ Kresz Géza Mentőmúzeum igazgatója, és Dr. Gorove László, a Magyar Légimentő Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója a Mentőmúzeumban.

Maga a kiállítás három nagy témát ölel fel Embermentők cím alatt, ezek közül az első a Háborúk, menekültek, sebesültek címet kapta. Az évforduló, az emlékév és a bélyegkibocsátás aktualitása okán Raoul Wallenberg életéről, tevékenységéről kaphatunk információkat az első két tablón, ahol a kiemelt helyet természetesen a most megjelent bélyegek foglalják el. A Holokauszt Emlékközpont szíves segítségével be tudjuk mutatni a saját kezű aláírásával ellátott híres Schutzpassok egyikét, amellyel emberek ezreinek biztosított védelmet az üldöztetés idején.

A holokauszt idején az embermentés megszervezésének lehetősége a semleges országok diplomatái számára volt elsősorban megragadható, így Svédország mellett Svájc nagykövetségének alkonzulja, Carl Lutz emlékezetének szenteltük a következő bélyegeket. A Carl Lutz Alapítvány és Vámos György segítségével a róla kiadott bélyegekből egész ívet is láthatnak a tablón, az általa használt védlevelek bemutatásának lehetőségét pedig a Holokauszt Emlékközpontnak köszönhetjük.

A következő kiállított bélyegeken, a Budapesten dolgozó embermentő diplomatákról emlékezünk meg, köztük Giorgio Perlascáról, aki olasz létére spanyol diplomatát alakítva rendkívüli meggyőző erővel végezte feladatát. Ángel Sans Briz spanyol diplomatától kapott ehhez papírokat és felhatalmazást, aki maga is több ezer zsidót helyezett biztonságba. Kiemeltük továbbá azokat a magyar politikusokat, civileket, művészeket, akik valamennyien segítséget nyújtottak az üldözöttek bújtatásában, vagy segítették menekülésüket, köztük Bay Zoltán, a nemzetközileg is ismert fizikus, Apor Vilmos, aki már az I. világháború idején is kiállt az üldözöttek mellett, vagy Esterházy János gróf, aki 1942. május 15-én egyedüliként szavazott a szlovák parlamentben a zsidók deportálása ellen.

Nem feledkeztünk meg az Európában és a világ más részein tevékenykedő embermentőkről sem: a japán Sugiharával, aki annak ellenére mentette az üldözött zsidókat, hogy Japán Németország katonai szövetségese volt. Itt találkozhatunk a film révén világhírűvé vált Oscar Schindlerrel, aki a kapituláció napjáig védte híres listáján szereplő munkásait. A török Ülkümen Rodoszról mentette a török állampolgárságú zsidókat, a mai napig ő az egyetlen muszlim, aki szerepel a világ igazai között.

Hiram Bingham, a Machu Picchu felfedezőjének fia a Marseilles-i amerikai konzulátuson keresztül mentett meg olyan híres művészeket, mint Marc Chagall, Hannah Arendt, Lion Feuchtwanger, akit nőnek öltöztetve csempészett ki az internálótáborból. Nansen, a norvég sarkkutató az I. világháború után jószolgálati feladatokat vállalt, majd a menekültügy szervezését irányította, 1938-ban létrehozta a Nansen Nemzetközi Menekültügyi Hivatalt is. Ez irányú tevékenységéért Nobel- békedíjat kapott. Ezeknek a hősöknek bélyegre nyomott arcképe, és rövid története mind megtekinthető a kiállítás során.

A kiállítás következő nagy egysége azokat az orvosokat, kutatókat mutatja be, akiknek nevéhez népbetegségek, tömeges pusztulást előidéző járványok leküzdése fűződik, de ebben az egységben emlékezünk meg a korszerű egészségügy, a mentés szervezőiről is, például Henri Dunantról vagy Florence Nightingale-ről. Mindeközben az amerikai polgárháború embermentőinek bélyegen ábrázolt alakjai esetében nyomon követhető a bemutatás kiegyensúlyozottsága, van közöttük északi és déli, fekete és fehér bőrű is.

Természetesen egy egész tabló szól Albert Schweizerről, aki a mai Gabonban alapította meg első kórházát. Gabon adta ki az ő arcképével a világ első, valódi aranylemezből készült bélyegét, tiszteletadásként életművének. Schweizerhez hasonlóan szerte a világon ismert a boldoggá avatott Kalkuttai Teréz anya, akiről annyi bélyeg jelent meg, hogy válogatnunk kellett belőlük. San Marino bélyege Gina Lollobrigida festménye alapján készült.

A halhatatlan emlékű orvosok között nemzetközi elismertsége van a magyar Semmelweis Ignácnak, aki a fertőtlenítés gyakorlatát vezette be a kórházakban, valamint a világ első sikeres szívátültetését végrehajtó Christiaan Barnard professzor. Ebben a kiállítási egységben az embermilliók életét követelő járványokkal szembeni harc hőseire is emlékezünk: Edward Jennertől, a himlő védőoltásának felfedezőjétől Albert Sabinig, a gyermekbénulás elleni vakcina kifejlesztőjéig hosszú a sor. Frederick Banting, az inzulin egyik felfedezője nemcsak cukorbetegek milliói számára biztosította a túlélést, de közvetlenül halála előtt még egyszer embert mentett. 1941-ben az őt szállító amerikai bombázórepülő lezuhant, Banting pedig saját halála előtt még ellátta a pilóta sérüléseit, aki ennek köszönhetően túlélte a balesetet.

A kiállítás utolsó egysége Árvizek, tűzvészek, balesetek idején saját életük kockáztatásával embereket mentő névtelen hősökre emlékezik. Az 1938-as pesti árvíz idején csónakba szálló és fuldoklókat mentő magyar Wesselényi Miklós bárótól Lengyel Árpádon, a Titanic hajóorvosán keresztül a Déli-sark meghódítójáig, Roald Amudsenig, aki az 1926-os északi-sarki expedíciójában résztvevő Nobile megmentésére indult két évvel később, aki léghajójával balesetet szenvedett. Az akció sikertelen volt, mert Amudsen gépe lezuhant és ő maga eltűnt, de életét ennek ellenére egy másik ember életének megmentéséért áldozta.

Szóljon hozzá!