ZETApress

hírportál

Múzeumok Éjszakája

A jó kalmárA Múzeumok Éjszakája országos rendezvényre Budapesten 11. és vidéken 9. alkalommal kerül sor június 22-én, szombaton. Az előzetes regisztráció szerint a fővárosban 106, vidéken pedig 187 intézmény vesz benne részt mintegy 350 helyszínen ? tudtuk meg a délelőtti sajtótájékoztatón Óbudán, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban.

Programokban nemcsak Budapesten és a nagyvárosokban, de vidéken is óriási a választék: az országos vagy megyei jelentőségű intézmények mellett falumúzeumok, tájházak és klubkönyvtárak is csatlakoztak a rendezvényhez, megerősítve azt, hogy a kisebb településeken is óriási az igény a közösségi kulturális élményekre. Idén több, a magyar kultúra számára is fontos évfordulót ünneplünk, néhány intézmény ehhez kapcsolódva szervezte meg programjait. Weöres Sándor születésének 100. évfordulóján a Balassi Intézet a költő keleti kultúrák iránti érdeklődésére, a spiritualitás iránt tanúsított különleges érzékenységére és a kínai kultúra iránti tiszteletére kívánja irányítani a figyelmet.

A Magyar írószövetség és Mese Múzeum ugyancsak a Weöres életműhöz kapcsolódó programjaival tiszteleg a költő emléke előtt. A Petőfi Irodalmi Múzeum A megmozdult szótár ? Weöres 100 címmel mutat be kiállítást. A székesfehérvári Vörösmarty Könyvtárban szintén Weöres Sándor verseié lesz a főszerep. A körmendi múzeumban a programok ? egy másik évfordulóhoz is kapcsolódva ? Weöres Sándor, illetve Gárdonyi Géza emlékének jegyében zajlanak. Idén ünnepeljük Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulóját, ehhez kapcsolódnak a Magyar Nemzeti Múzeum Egri csillagok jegyében szervezett programjai; a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában a Gárdonyi Géza és történelmi regényei című kiállítás, a Molnár C. Pál Műteremben a Gárdonyi naplójáról szóló előadás, az egri Dobó István Vármúzeumban pedig A mesemondó Gárdonyi című kamarakiállítás.

Izgalmas lehetőséget kínálnak azok az intézmények, amelyek a világ különböző kultúráiba engednek bepillantást. A BTM Vármúzeumában különböző népek őskori népszokásaival ismerkedhetünk meg, a Hopp Ferenc Múzeum és a Ráth György villa India előtt nyitja meg kapuit, az Iparművészeti Múzeum francia estet szervez, a Néprajzi Múzeumban finn és német témájú kiállítással, szerb népdalokkal és sváb fúvósokkal, a kecskeméti Dán Kulturális Intézetben pedig a dán kultúra bemutatásával várják az érdeklődőket. Kedvező időjárás esetén Szent Iván éjjelén lehetőség lesz a csillagok tanulmányozására is: a Budapesti Planetáriumban, a bajai Türr István Múzeumban, Bátán, az egri Varázstoronyban, az érdi Magyar Földrajzi Múzeumban. Esztergomban, Gyöngyösön és Kecskeméten egyaránt.

A Budavári Labirintusban kísértetekre lehet majd vadászni, a Kémmúzeumban a felderítőké, a hírszerzőké és a kódfejtésé lesz a főszerep, a Sportmúzeumban máskor nem látogatható épületrészeket járhatnak körbe a látogatók. A Természettudományi Múzeumban kiderül, hogy mekkora egy mamut mamusza. a Rendőrség-történeti Múzeumban a leggyorsabbak versenyt futhatnak egy trafipax-szal ? mondta el Halász János kulturális államtitkár.

A jó kalmár a világ jótevője ? Két évszázad a magyar kereskedelem történetéből

A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum (MKVM) az elmúlt években kalandos életutat járt be: a gazdasági tárcától átkerült a kulturális területhez, a várból először a belvárosba, majd 2011-ben jelenlegi helyére, az óbudai Krúdy-negyedbe költözött. A folyamatos költözést az állandó kiállítások is megsínylették, a honlapján elérhető virtuális kiállítást leszámítva a múzeum gyűjteménye nem volt látható. A tíz év után most újra megnyíló, állandó tárlat ? melyet Hammerstein Judit kultúráért felelős államtitkár-helyettes nyitott meg a sajtótájékoztatón ? a magyar kereskedelem fejlődésének és történetének két évszázadát mutatja be a XIX. századtól a rendszerváltásig: újra láthatjuk a régi cégéreket és cégtáblákat, az egykori vásárok és piacok világát, nyomon követhetjük a mérőeszközök fejlődését, a kereskedelem védőalakjait, a Budapesti Nemzetközi Vásár történetét.

A látogatók itt megismerik a mérésügy történetét és a Duna-parti kikötők sajátos hangulatát, lacikonyhák, mutatványosok, állattáncoltatók emlékeivel. A tárlat különlegessége, hogy megidézi a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum elődjét, a Magyar Királyi Kereskedelmi Múzeumot is. A kereskedelem folyamatos fejlődése egyre több szakiskolát és magasabb színvonalú szakoktatást igényelt ? a második terem ezeket az intézményeket ismerteti, betekintést nyújtva az elméleti ismeretek − könyvvitel, számtan ? és az áruismeret tananyagába is.

A kiállítás harmadik terme egy XX. századi kereskedő irodája, melyen keresztül a látogatók bejutnak a fűszer-csemege-kereskedésbe. Ezeknek a boltoknak az árukínálata a fejlődő hazai élelmiszer- és vegyipar, valamint más iparágak termékeiből állt. Az eladótereket sokfiókos szekrényekkel, pulttal és állványokkal rendezték be, és színes reklámtáblák díszítették kívül-belül. A vásárláson túl a társadalmi élet fontos színhelyei is voltak.

A negyedik terem exteriőrként ábrázol egy XX. század eleji utcarészletet, áruszállító kerékpárral, hirdetőoszloppal és az első pesti fényreklámmal. A látogató megcsodálhatja a korabeli boltok, drogériák díszes, épített portáljait, a csalogató kirakatok segédeszközeit, a színes és látványos reklámeszközöket. Az utolsó terem az ipari és kereskedelmi kiállításokat és vásárokat, kiemelten a Budapesti Nemzetközi Vásárt ismerteti.

Mindegyik teremben fontos szerepet kap az interaktivitás, a látogatók kipróbálhatják, milyen a kereskedő munkája, az audiovizuális eszközök pedig segítik az információk befogadását. A kiállítás első ütemében, 2013-ban egyelőre ez az öt terem nyílik meg az érdeklődők előtt, a második ütemben a szakosodó kereskedelem, a fiókhálózatos üzletek és áruházak, az államosítás és a szocialista kereskedelem története kerül majd sorra.

Debrecenben összművészeti fesztivállal várják a szórakozásra és kultúrára vágyókat. Gödöllőn 9 helyszínen, Kecskeméten 30 helyszínen. Keszthelyen és Pécsen 13 helyszínen, Székesfehérváron 14 helyszínen, Szentendrén pedig közel 40 helyszínen. Hajdúszoboszlón kizárólag a Múzeumok Éjszakáján lehet megtekinteni a Bárándi Tarsolylemezt, Simontornyán megvívhatnak az arra vállalkozók a vár megszerzéséért, Tiszavasváriban pedig teljesen megújult múzeum nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt. Mindezek mellett családi programokkal, koncertekkel, kézműves foglalkozásokkal, kiállításokkal, különleges tárlatvezetésekkel készülnek a résztvevő intézmények a rendezvényre.

Utazás karszalaggal

A Múzeumok Éjszakája az európai hagyományoknak megfelelően Szent Iván napjához igazodva június 22-én, jövő szombaton lesz. Költségvetése: 28 millió forint költségvetési támogatás, hétmillió forint NKA támogatás. Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően Budapesten egy jeggyel a rendezvényhez csatlakozó intézmények összes programján részt lehet venni (beleértve az állandó és időszaki kiállítások megtekintését is), illetve igénybe vehetők a BKK múzeumbuszai és rendszeres járatai is. (A karszalag szombat este 18-tól vasárnap hajnali 02 óráig biztosít ingyenes utazási lehetőséget a BKK menetrend szerinti járatain.) A belépés 6 éves kor alatt továbbra is díjtalan, a gyermekjegy 6-tól 18 éves korig 600 forint, a felnőtteknek 1500 forint idén is. A jegyek megvásárolhatók a résztvevő múzeumokban és a BKK kiemelt jegypénztáraiban.

Mivel a tájékoztatásból nem derült ki, hogy a karszalaggal csak a fővárosi közigazgatási határig utazhatunk-e ingyen a BKV járművein, arra kerestem választ, hogy a BKV HÉV szentendrei, ráckevei és gödöllői járatain is ingyen mehetünk-e az ottani eseményekre, de ezt sem az államtitkár, sem a helyettese nem tudta megmondani. Annyit mondtak csak, hogy Szentendrére múzeum-busz megy a skanzenbe, de ezt eddig is tudtam. Mivel a karszalag csak a fővárosi múzeumokba érvényes, így a vidéki helyszínekre viszont újabb belépőjegyet kell váltani.

Bővebbet a rendezvény már üzemelő hivatalos honlapján találhatunk, melyen a programok feltöltése folyamatos. Természetesen a résztvevő intézmények saját honlapján is megjelennek az adott múzeumban szervezett események. 2012-ben több mint 350 ezer ember látogatta a programokat országszerte. Bízunk benne, hogy emelkedő tendenciát tapasztalhatunk idén évben is, ami a program sikerét és népszerűségét fogja igazolni.

2 hozzászólás

Visszajelzések

  1. Olvasónapló a Mélycsarnokban | ZETApress
  2. Kereskedelmi múlt Óbudán | ZETApress

Szóljon hozzá!