ZETApress

hírportál

Bombák Velencében

Velencei bombaAz 55.Velencei Képzőművészeti Biennálén a magyar pavilonban Asztalos Zsolt: Kilőtték, de nem robbant fel című pályaművét mutatják be június elsejétől november 14-ig ? tudtuk meg a Műcsarnokban a délutáni sajtótájékoztatón Gulyás Gábor nemzeti biztostól, a nyolcfős zsűri elnökétől.

A zsűri véleménye szerint Asztalos Zsolt következetesen végiggondolt és a végletekig lecsupaszított, de éppen így líraian emlékezetes projektje egyaránt kapcsolódik hazai és nemzetközi kontextusokhoz. Mivel a tervezett kiállítás formai és bölcseleti kérdéseket egyaránt több síkon jelenít meg, a biennále nagyközönsége számára is befogadhatóvá és érthetővé teszi a témáját. Az I. Világháború óta szerencsésen megtalált különböző bombák, lövedékek, gránátok (amelyek abszurd módon ?szemre tetszetősek?, önmagukban design tárgyak) egy ?hiba? folytán selejtessé váltak, mintegy megtagadták a sorsukat. (A fel nem robbant bombák lelőhelyeit mind magyar, mind világtérképen megtekinthetik majd a látogatók.) Ezzel emberek életét ?mentették? meg, miközben jelenvalóságuk, létük folyamatos fenyegetést jelent, feszültséget kelt.

A szürke, félhomályos kiállítótérben 16 monitoron látható lövedékek emlékműként manifesztálódnak a befogadókban ? hiszen kegyelmi tárgyak lettek azzal, hogy nem robbantak fel ?, s ahogy a képsorok zörejekkel, hangokkal vegyítve lassan peregnek, új narratívákat teremtenek, rávezetik a nézőt arra a lehetséges értelmezésre, hogy a művészi nyelv szignálja, átírja a konfliktusok nyelvezetét. Ezt a nagyon erős vizuális hatást ráadásul Asztalos azzal, hogy az apszis falára olyan videómunkát vetít, amely azokon a helyszíneken készült, ahol fel nem robbant bombákat találtak, ismét tágabb kontextusba helyezi: az összkép metaforikussága immár mintha arra utalna, hogy minden emberi pillanat a kegyelem és a halál véletlenje között lebeg.

Az installáció gondolatmenetét erősíti és közvetíti a kiállításhoz kapcsolódó katalógus és interaktív felület is, okostelefonokra letölthető alkalmazással, amely még személyesebb kérdésként fogalmazza majd meg a használók számára fenyegetettség és humanizmus viszonyát. Az 55. Velencei Képzőművészeti Biennále magyar pavilonjában június elseje és november 24-e között egy olyan installációt tekinthetnek majd meg az érdeklődők, amely kompaktságával, metaforikusságával és tágas gondolati horizontjával egyaránt kapcsolódik a XX. század történelmi traumáihoz és a jelenkori magyar és európai társadalmi feszültségek közvetlen eredőihez.

A zsűri nagyra értékelte Reigl Judit: Ikarosz álma című művének (főkurátor: Germain Viatte, társkurátorok: Makláry Kálmán, Jean-Jaques Salgon) bemutatási szándékát, álláspontja szerint azonban a magyar pavilonban továbbra is a feltörekvő kortárs magyarországi képzőművészet bemutatására érdemes a hangsúlyt helyezni. A magyar pavilon technikai adottságai jelentősen elmaradnak egy korszerű művészeti kiállítóhely adottságaitól (jelenleg sem klimatizálásra, sem a páratartalom szabályozására, sem biztonsági-védelmi rendszer aktiválására nincs lehetőség), a zsűri így műtárgyvédelmi okokból is aggályosnak tartaná, hogy olyan, kiemelkedően nagy értékű alkotások kerüljenek itt bemutatásra, amelyek esetében mindez kockázatot jelent.

Fentiek miatt Reigl Judit műveinek kiállítását a zsűri nem javasolta, ugyanakkor a nemzeti biztos saját hatáskörében hivatalosan, de sajnos eredménytelenül kezdeményezte Massimiliano Gioni-nál, a biennále főkurátoránál Reigl Judit meghívását a központi tárlatra. A nemzeti biztos a pályázattól függetlenül kezdeményezte Mátrai Erik képzőművész: Gömb című munkájának kiállítását a biennále ideje alatt, de a hivatalos programon kívül, egy velencei szakrális helyszínen. Ennek szállítását, installálását majd bontását a magyar pavilon kiállításával azonos időben végzik el a Műcsarnok munkatársai, így ez számottevő többletköltséggel nem jár.

Szóljon hozzá!