ZETApress

hírportál

Római-part Belvárosban

Vida GáborA Római-part ? ameddig tart címmel nyílt kiállítás ma délelőtt az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának Nádor utcai Korczak-termében. A május 29-én, jövő szerdáig tartó kiállítást Dr. Szabó Marcell, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsman-helyettes nyitotta meg.

Lehetséges jó kompromisszum a Római-partra tervezett gát ügyében, a természetvédelmi és az árvízvédelmi szempontok sikeres egyeztetéséhez azonban az alkotmányos értékek tiszteletére, és egymás értékei iránt nyitott párbeszédre lenne szükség ? mondta Szabó Marcell a megnyitón. Még nem született végleges döntés, még többféle terv között lehet választani. A minél nagyobb támogatást élvező megoldáshoz ? széles társadalmi részvételen alapuló érdekegyeztetés keretében ? a tágabb közösség érdekeit is mérlegre kell tenni, beleértve gyermekeink, unokáink, a következő generációk szempontjait is.

Az árvízvédelmi munkálatokkal érintett terület védendő értékeiről szólva Szabó Máté arra hívta fel a figyelmet, hogy felső szakaszán a Duna szinte mindvégig mesterséges partvonalak között folyik, míg a magyarországi szakasz nagy részén a folyópart természetes, az emelkedő, apadó, hullámzó víz kaviccsal teríti az erdő szegélyezte partokat. Aki látta Bécsben a betonteknőbe zárt folyót, az tudja, micsoda érték, hogy Budapesten még él a Duna. Vigyázzunk arra, ami még megmaradt! ? hangsúlyozta a biztos-helyettes. A Római-parti Duna-szakaszt ma is a természet építi, élteti, ami egy milliós metropolisban megbecsülendő, védendő értéknek számít. A Duna?Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának szakemberei szerint is helyi védelem illeti a ligeterdő természeti és tájképi értékeit és a selymes durbincs nevű őshonos hal élőhelyét. A területen emellett a fővárosban már ritkaságszámba menő madarak is menedéket találnak.

A Római-parton több mint kétezer fa, főleg fehér fűz és fekete nyár él, ezeknek fele a mobilgát építésével szinte bizonyosan elpusztulna. A hivatalos tervek 430 fa kivágásával számolnak, de a szakmai tapasztalat szerint lassú pusztulás vár arra a 660-ra is, amelynek a törzsét a tervezett feltöltés után több méter magas kavicsos föld borítaná. Néhány éve Pünkösdfürdőnél egy jachtkikötő létesítése kapcsán egy sávban már feltöltötték a galériaerdőt, és a fák fele mára elpusztult. Szabó Marcell felhívta a figyelmet arra is, hogy a Római-partot érintő fővédvonal a Nánási út-Királyok útja vonalában húzódik, és az ettől keletre lévő terület a nagy-vízi meder részének minősül. Ez a vonatkozó kormányrendelet szerint természeti területként kezelendő, rendeltetése a mederből kilépő árvizek és a jég levezetése, értelemszerűen a lehető leggyorsabban, tehát akadálymentesen. Az állam árvízvédelmi kötelezettsége a nagy-vízi medren kívüli, mentett oldali területeken áll fenn.

Aki a hullámtérben építkezett, annak magának kell gondoskodnia ingatlanának megóvásáról. A nagy-vízi mederben fekvő ingatlanok tulajdonosai bármely tevékenységet kizárólag saját kockázatukra, a környezetvédelmi, természetvédelmi és a kulturális örökségvédelmi előírások betartásával és az árvizek levezetésének akadályozása nélkül folytathatnak. Ingatlanának védelmét néhány római-parti tulajdonos meg is oldotta, saját költségén építve az ár ellen védő kerítéseket. Nem az ombudsman feladata, hogy azon töprengjen, mi oka lehet annak, hogy egyes ingatlantulajdonosok kockázatát a közösség vállalja át, és több milliárd forintnyi közpénzből épülő beruházással növeli a magáningatlanok értékét ? jegyezte meg Szabó Marcell. Kifejtette azt is: mobilgát egy ilyen nagy folyón, mint a Duna, nemzetközi viszonylatban szokatlan, létesítése előtt érdemes lenne megvizsgálni a Szentendre belvárosában alkalmazott hasonló megoldás tapasztalatait.

A környezet-, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség, valamint a kerületi önkormányzat még vizsgálja a terveket, és az Akadémián is készül egy ? minden bizonnyal kiegyensúlyozott ? szakvélemény. Biztató és örömteli, hogy a Főpolgármesteri Hivatal is kész figyelembe venni az általa kért MTA-állásfoglalást. Mindamellett a Duna a helyi lakosság és a szűk értelemben vett szakma mellett az egész közösség ügye is. Nyilván nincs és nem is lehet teljes egység a létesítmények fogadtatását illetően, különféle érthető, megfontolandó és legitim érdekek léteznek, éppen ezért lenne kívánatos a legnagyobb társadalmi elfogadottságot élvező megoldást megtalálni ? mondta Szabó Marcell. Vida Gábor akadémikus, aki tagja volt a Római-parton tervezett mobilgát hatását a Magyar Tudományos Akadémián vizsgáló bizottságnak, érdeklődve nézte a képeket.

Szóljon hozzá!