ZETApress

hírportál

Géniuszok a Terminálban

Az olasz géniusz 150 éve. ? Újítások, melyek megváltoztatták a világot címmel nyílt kiállítás tegnap este a Design Terminálban. Az Olasz Kultúrintézet által, a Rosselli Alapítvánnyal közösen szervezett interaktív és multimediális kiállítás azokat az olasz találmányokat mutatja be, melyek jelentősen befolyásolták mind az ipart, mind a társadalmat.

Az Erzsébet téri megnyitón Lantai József fényképezett. A kiállítás anyaga öt terület köré szerveződött. Találmányok a mindennapokban: Azok a tárgyak, eszközök, melyek használata átalakította, kényelmesebbé tette mindennapjainkat és az egymással való kommunikációt. Giulio Nattának köszönhető a műanyag feltalálása, Alessandro Crutónak pedig a villanykörte; Antonio Meucci a telefonnal gyakorolt döntő hatást az emberek közti kommunikációra; Camillo Olivetti nevéhez fűződik az írógép; Leonardo Chiariglionénak pedig az MP3-at köszönhetjük.

Utazni annyi, mint felfedezni: Az utazás az életünk része. A mindennapi közlekedésünket megkönnyítő automobil fejlődését segítette elő Barsanti és Matteucci találmánya, a robbanómotor. A Dante Giacosa által tervezett Topolino, és a Corradino D?Ascanio nevéhez fűzűdő Vespa a II. világháború utáni Olaszország szimbólumai lettek. A repüléstörténetből nem feledkezhetünk meg Forlanini és Gabrielli léghajóiról. De az utazás témakörébe tartoznak az extrém expedíciók bajnokai, mint Ardito Desio is.

A hatékony munka: A munka fáradságos dolog, de a technológia vívmányai könnyebbé tehetik, és a munka gyümölcsei egy jobb, kényelmesebb életet szolgálhatnak. Galileo Ferraris felismerte, milyen előnyök rejlenek a villamos vontatásban a tradicionális mechanikához képest. Az ipari vállalatok villamosítása és egy új műszaki kultúra megjelenése lehetővé tették Giacomo Fauser számára, hogy iparilag, szintetikus úton előállítsa az ammóniát, s ezzel megnyitotta az utat az új, nitrogén tartalmú műtrágyák gyártása előtt. Az informatika területéről Pier Giorgio Perotto nevéhez fűződik az első személyi számítógép, Federico Fagginéhoz pedig az első mikroprocesszor.

Túl a határokon: Az igazi kutatás mindig egyben kihívás is, amikor a határok, amelyeket át akarunk lépni, ismeretlen világoktól választanak el, legyenek bár ezek végtelenül nagyok, mint a világűr, vagy végtelenül kicsik, mint a szubatomi részecskék világa. Enrico Fermi lehetővé tette az atom feltérképezését; Carlo Rubbia (fizikai Nobel-díj, 1984) és Nicola Cabibbo kutatásai alapvetőek voltak a fizika fejlődése szempontjából. Más határokat hódítottak meg az olasz matematikusok: Vito Volterra, aki a zsákmány?ragadozó populációk kölcsönhatásainak modelljeit alkotta meg.

A gyógyítás az élet szolgálatában: Olaszországban a biomedikai kutatások és a fejlesztések számos problémát feltártak, és olyan eljárásokat fejlesztettek ki, amelyek nem követeltek jelentős gazdasági befektetéseket. A hatékonyan alkalmazott orvosi-egészségügyi akciók közül kiemelendő a malária és a thalassaemia elleni harc. Az olasz maláriaspecialisták közül meg kell említeni Battista Grassit. Kutatóorvosok, mint Ida Bianco és Ezio Silvestroni felfedezték az örökletes vérszegénység genetikai okait.

Nazareno Strampelli alapvető növénygenetikai kutatásaival mind módszertani szempontból, mind eredményei tekintetében az úgynevezett zöld forradalom előfutára volt. A modern neurobiológia Camillo Golgival kezdődik, Giuseppe Moruzzival folytatódik, és a legutóbbi időszak neurobiológiai felfedezései közül említést érdemelnek a Giacomo Rizzolatti által felfedezett tükörneuronok, valamint Giulio Tononinak az alvás funkciójával és genetikai alapjaival kapcsolatos kutatásai. Az ingyenes kiállítás február 7-én, csütörtökig minden nap 11 és 19 óra között látogatható.

Szóljon hozzá!