ZETApress

hírportál

Eszter könyve István szobraival

Ma este 18:30-kor az Uránia Nemzeti Filmszínház emeleti kávézójában elevenedik meg Götz Eszter: Teremtett lények című, frissen a nyomdából érkező könyve, mely Malgot István életébe és mágikus-szürrealista szobrainak világába vezeti az olvasót. A szerzővel és a szobrásszal Lendvai Miklós beszélget ? tudtuk meg Tamás Dorkától.

A napokban a Kláris Kiadó gondozásában megjelenő Teremtett lények Malgot fordulatokban gazdag életútját követi nyomon. A könyvben a művésszel folytatott beszélgetés mellett Malgot színes fotóin láthatjuk az általa alkotott ?lényeket?, szobrokat, több oldalról, többféle arcukat megmutatva, Götz Eszter gondolatainak tükrében. A bemutatón Malgot István néhány szobra is látható lesz, Stefanovics Angéla és Galkó Balázs pedig részleteket olvas fel a műből. ? Malgot István szobrai lények. Beszélnek, kommunikálnak, a kapcsolatot keresik. Szólnak ? egymáshoz, hozzánk, a démonokhoz, az istenekhez. Otthonuk a Föld, szülőjük a Menny, létük a feszültség: néha fájdalom, néha beteljesülés, néha reménytelenség, olykor öröm ? jellemzi a szobrászművész alkotásait Lendvay Miklós, a Kláris Kiadó és Művészeti Műhely vezetője.

Malgot István alkotó ember. Örökkön újrafogalmazza és újrateremti a világot. Fentről merít: hogy is van kitalálva, miképpen van elrendelve az ember, mire gondolt a teremtő ? kérdezi magától, kérdezi tőlünk. A teremtés szándékait kutatja, és fordítja le életébe, s az anyagba egyaránt. Anyaga sokféle: kő, fa, gipsz, karton, de legfőképpen: hús-vér ember. Malgot sok mindenben kipróbálta magát: épített házakat, készített szobrokat, játszott színházat, rendezett, forgatott filmet, írt könyveket, újságot szerkesztett. Van, hogy elbukik. Olyankor feláll, újrakezdi.

Malgot István szobrász, grafikus, színházi rendező és író 1941. március 13-án született Szombathelyen. 1973-ban államvizsgázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, szobrász-rajztanár szakon. Somogyi Józsefet, Kerényi Jenőt és Borsos Miklóst tartja mestereinek. A későbbiekben, mintegy harminc éven át szinpadi művek rendezésével, díszletek készítésével foglalkozott. Színpadi munkáiban az emberi test mozgásvilágát ötvözte erős vizuális hatásokkal. A szöveg mellett tárgyakat, maszkokat, bábokat is használt.

A kilencvenes években érdeklődése a cigány kultúra felé fordult, melynek hatása megtalálható szobrain is. Malgot az ezredforduló környékén beutazta Délkelet-Ázsiát. Elsősorban Kambodzsa kultúráját, a régi khmer szobrászatot taulmányozta, ami művészete számára újabb inspirációt adott. Szobrokat pályája során folyamatosan készített, s az évtizedek során kialakított egy sajátos mágikus-szürrealista stílust.

Szóljon hozzá!