ZETApress

FUTOUR ? utazás a jövőbe címmel nyílt kiállítás délelőtt a Deák téri aluljáróban, a BKV Földalatti Vasúti Múzeumában a BKV és a MOME együttműködésében, amely ezúttal nem a villamos- és HÉV-közlekedés elmúlt 125 évéről szól, hanem bepillantást enged a jelen formatervein keresztül a jövő járműveinek designjába.

Hat kiállító nyolc terven mutatja be, hogyan képzelik ők a jövő közlekedését. Az esemény fővédnöke Tarlós István főpolgármester. A kiállítást Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes nyitotta meg, a vendéglátók nevében Bolla Tibor, a BKV Zrt. vezérigazgatója üdvözölte a megjelenteket. A kiállítást Koós Pál, a Dizájn Intézet Formatervezési Tanszékének vezetője mutatta be.

Az idei évben több alkalommal is láthatta a budapesti utazóközönség, hogy a villamos- és HÉV-közlekedés 125 éve alatt milyen sokszínű designnal, és milyen eltérő felfogással készült formatervekkel megálmodott járművek uralták a városképet a több mint száz év alatt. Ahogyan változtak a korok, változtak az utazási igények, a tervezők szemlélete, úgy azok a hangsúlyok is átalakultak, amelyek végül testet öltöttek egy-egy járműben.

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem falai közül nemzetközi szinten is elismert formatervezők kerülnek ki, hiszen képzésében a nyitottság, a környezetre és a társadalomra reflektáló munka, a legmagasabb szakmai minőség a vezérfonal. A MOME tradíciói és szellemisége révén a vizuális kultúra művelésének egyik fontos európai intézménye. Szemléletében tükrözi azon szakmai elképzeléseket, melyek során saját karakterét és hagyományait ötvözi a legújabb trendekkel. Egyszerre egyetem, amely szakmai tudásukat alkalmazni képes felelős tervezőművészeket képez, és szellemi műhely, amelynek célja kreatív folyamatok elindítása, és a hazai designtudatosság erősítése.

A Design Intézet és ezen belül a Formatervező Tanszék célja, hogy nyitott gondolkodású, a környezet, a társadalom és a kultúra aktuális folyamataira érzékenyen reagáló és a legmagasabb szakmai minőséget képviselő tervezőművészeket képezzen. Feladatának tartja, hogy az általa kinevelt fiatal tervezők mind a hazai, mind a nemzetközi professzionális életben versenyképessé váljanak, és megtalálják saját helyüket a szakmai palettán. Az egyetem számára egyaránt fontos a hagyományok megőrzése és a legújabb ismeretek integrálása az oktatásba. A múlt- és jövőkutatási tevékenységére alapozva ötvözi a progresszió és a tradíció követését, és ebből új design és művészeti minőségeket hív életre.

Bár a BKV (és korábban jogelődei) azért felel ma és az elmúlt évtizedekben is, hogy nap mint nap megfelelő műszaki állapotban forgalomba álljanak a járművek, de számunkra sem mindegy, hogy milyen designja, milyen külső, belső kialakítása van egy-egy járműnek, hiszen a fővárost behálózó közlekedés, a több ezer jármű fontos eleme a városképnek. A kiállításon megmutatjuk, hol tart most és hova tart a jövőben a közösségi közlekedés, ahogyan a formák, színek, áramvonalak mesterei látják.

Beszélgetés az előadókkal

A megnyitót követően Ruzsa Viktor, a Civil Rádió riportere meginterjúvolta a vezérigazgatót és a docenst. ? Nem a 125 éves évforduló kapcsán kerültünk kapcsolatba a Művészeti Egyetemmel, korábban indult ez a kapcsolat, nagyon sok egyetemmel kapcsolatban vagyunk ? mondta el Balla Tibor, a BKV vezérigazgatója azon kérdésére válaszolva, hogyan került kapcsolatba a BKV a Művészeti Egyetem hallgatóival. Hozzátette: a jelenlegi anyagi helyzetük miatt csak szakmai tanácsokkal tudják segíteni a munkát, és örömét fejezte ki, hogy vannak ilyen egyetemi szakok. ? Szent meggyőződésünk, hogy Budapest járműállománya megújításra fog kerülni, ha nem is rövidtávon, de elengedhetetlen, hogy megújuljon. Látunk olyan prototípust itt a makettek között, amely alkalmas arra, hogy Budapest utcáin a jövőben fusson ? mondta. A vezérigazgató azt is fontosnak tartja, hogy figyelembe kell venni a BKV anyagi helyzetét, s biztos benne, hogy ezek a járművek valamilyen gyártóval való kooperációban közlekedhetnek majd. Végül kiemelte, hogy céljuk, hogy a tömegközlekedést gyorsabbá, olcsóbbá tegyék az egyéni közlekedéshez képest, hogy ezzel is ösztönözzék az utazóközönséget az egyéni közlekedésről a tömegközlekedésre.

Koós Pál tanszékvezető, egyetemi docens elmondta Viktornak, hogy a Formatervező Tanszék hallgatóinak a járműtervező szakirányon belül készült tervezési munkáit lehet látni, amely egy, a városi tömegközlekedéssel foglalkozó válogatás az elmúlt egy-két év munkáiból. ? Az elkövetkezendő 5-10 év, de vannak olyanok is, amelyek 20-30 évre előre tekintenek, és ezek nem csak formai megjelenések, hanem közlekedési koncepciók bemutatása, hogy hogyan gondolják diákjaink a jövő városi közlekedését ? tette hozzá a docens. A tanszékvezető emellett fontos kérdésnek nevezte a fenntarthatóságot, illetve felhívta a figyelmet arra, hogy 50 év múlva a Föld népességének jelentős része városlakó lesz. Fontos kérdés az is, hogy Budapest a jövőben hogyan alakul át, milyen lesz a viszonya az agglomerációval, és hogyan lehet majd több millió embert hatékonyan mozgatni ? ennek megoldása pedig biztosan a tömegközlekedés, és nem a személyi közlekedés lesz.

A kiállítók

Várdai Péter 2012-ben, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Formatervező szakán diplomázott. Három tervvel szerepel a kiállításon: távolsági autóbusz koncepció 2030-ra, a belvárosi szűk utcákba, vagy kis településekre szánt 9 méteres busz és a diplomamunkájaként készített 24 méterhosszú BRT-rendszerben közlekedő autóbusz. ? A tervezésben az új, egyedi gondolatok, megoldások érdekelnek ? vallja magáról.

Molnár Ádám ? a Magyar Formatervezési Díj 2012. nyertese ? munkája során szenvedélyesen kutatja és megfigyeli a minket körülvevő világot. Eddigi pályafutása egyik legnagyobb elismerése a 2012-es évi Magyar Formatervezési Díj elnyerése volt. A díjat diplomamunkája ? teljes vonatszerelvény külső és belső formaterve ? nyerte el, amely egy új, korszerű helyi érdekű vasút koncepció Budapest számára. A kiállításon is ezt a munkáját mutatja be.

Molnár L. Péter munkája során különös figyelmet szentel az általa tervezett tárgyak és eszközök környezetükkel kialakított kapcsolatára, valamint társadalmi és kulturális hatásaira. Kiállított munkája: belvárosi használatra szánt midibusz koncepció. ? Elsősorban elemző tervezőnek tartom magam ? mondja.

Hunfalvi András 2012-ben végezett a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Formatervező szakán. Diplomamunkájának egy utas-, város- és környezetbarát belvárosi buszkoncepciót választott, amelyet a Mercedes-Benz buszrészlegénél, az EvoBus Designnál készíthetett el, ezt a tervét választotta a kiállításra is. ? Mindig is érdekeltek a járművek ? mondta.

Ruppert Dániel tanulmányait szintén a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen végezte, Formatervező szakon. A kiállításon egy futurisztikus, vezető nélküli taxi tervét mutatja be. ? Fontos a körülöttünk lévő épített világgal való kapcsolat ? mondja.

Erdélyi Tamás, a riksa alkotója 2012-ben végzett a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Formatervező szakán. Célja egy élhetőbb, élvezhetőbb városi környezet kialakítását segítő szolgáltatás létrehozása volt olyan tárgy segítségével, amely a városi közlekedésben tapasztalható problémákra reflektál és a fenntarthatóság szemléletét hordozza. A riksa tervei az egyszerűség és a funkcionalitás jegyében születtek.