ZETApress

hírportál

Galériai Világmodellek

Világmodellek – Műtermi kísérletek és dokumentumok Kondortól napjainkig című kiállítás nyílt meg délután a Magyar Nemzeti Galéria C-épületének III. emeletén. A 2013. április 28-án, vasárnapig látható tárlatot Rényi András nyitotta meg. Kurátorai: Kumin Mónika, Petrányi Zsolt, Százados László.

A művész műterme, amely témaként, a művész otthonaként, illetve a műalkotás létrejöttének eredendő helyszíneként a késő reneszánsztól kezdve állt a művészi figyelem középpontjában, az 1960-as és ’70-es évek Magyarországán, majd a későbbi évtizedekben is különleges jelentéssel és jelentőséggel bírt. Egyszerre volt a művészi kísérletezés legtermészetesebb közege, a művészi kreativitás fókuszpontja, a MŰ megszületésének és létrehozásának titokzatos helye. A műterem sokszor volt menedék, magánrítusok, szertartások színpada, a művész jelenléte által “megszentelt” hely, s ugyanakkor mindennapi létezésének közege, csigahéj, amely elválaszthatatlanul hozzánőtt lakójához.

A Magyar Nemzeti Galéria új kiállítása arra tesz kísérletet, hogy a műterem az utóbbi fél évszázadban megtapasztalható jelentésváltozásainak néhány fontos aspektusát feltérképezze. A műterem ugyanis nemcsak személyes élettér, hanem – az alkotást meghatározó és annak nyomait rögzítő – művészi univerzum is. Mindezt különösen érzékenyen dokumentálják Kondor Béla élete végén készített fotósorozatai, amelyek úgy építik magukba a műtermi környezetet, használják fel a művész saját készítésű szerkezeteit, repülőgép-modelljeit, hogy egyben a ’70-es évektől kibontakozó kísérleti fotóhasználat jelentős példáivá is válnak. Úgy idézik meg a modellkészítés avantgárdig visszanyúló tradícióját, hogy közben a létező, a teremtett és a korszakra oly jellemző barkácsolt világ sokrétű jelentései is feltárulnak.

A műterem világának tematikus és műfaji gazdagsága – reményeink szerint – a jelenig vezető párbeszédet képes elindítani a különféle alkotások, művészi stratégiák és szemléletmódok között. Kiállításunk az egyéni élettér és a személyre szabott művészi univerzum közös működtetésének nem minden lépését követi nyomon: a hol rövidebben, hol hosszabban kifejtett esettanulmányok inkább a személyes látásmódok és az erős gondolati – konceptuális – kiindulóponthoz alakított médiumok változékony sokszínűségéből adnak ízelítőt.

Szóljon hozzá!