Köztes idő a galériában
Menesi Attila, Nemes Csaba és Katarina Šević június 14-ig látogatható kiállítását nyitotta meg Angel Judit és Várnagy Tibor tegnap este a Dorottya Galériában. Ezzel újranyílt a tavaly nyáron bezárt Dorottya utcai kiállító-terem, jóllehet nem az eredeti elképzelések szerint ? tudtuk meg a megnyitó megelőző sajtóbemutatón.
Az egész épületre kiterjedő korszerűsítési munkálatok, amelyek a galéria átalakítását, felújítását is jelentették volna, az épület jogi státuszában bekövetkezett változás következtében sajnálatos módon elmaradtak. Az épület vagyonkezelői joga átkerült a kerületi önkormányzathoz. A kiállítótérben az év végéig a Műcsarnok az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézettel együttműködve rendezi meg a Köztes idő címet viselő kiállítás-sorozatot, az épület és a galéria jövője azonban egyelőre bizonytalan.
A 2009-es kiállítási program erre a bizonytalan helyzetre reflektál, célja a várakozási időszak értelmes felhasználása, illetve az, hogy a galéria státuszának jövőbeli alakulását pozitívan befolyásolja. Az öt kiállítás és a kapcsolódó események öt gondolatcsomag köré szerveződnek. Ezek a galéria jelene és emlékezete, az álmok/ideálok/tervek, művészet és közönség viszonya, design és művészet, valamint a továbblépés lehetőségeit hordozó erőforrások. A galéria specifikumát figyelembe véve, a szándék nem az egyes témakörök kimerítése, hanem ezeknek egyedi példák, nézőpontok szerinti megvilágítása, jelzésszerű felmutatása.
A sorozat első kiállítása magára a galériára fókuszál. Célja többek között egy olyan jelentés-tér kialakítása, melyben a galéria jelenének, múltjának és jövőjének vonatkozásai erővonalakként rajzolódnak ki. Az utóbbiak támpontként szolgálhatnak a látogatóknak, hogy a galériával kapcsolatos értelmezéseiket, perspektíváikat kialakíthassák.
Menesi Attila projektje a galéria kontextualizálására tesz kísérletet, utalva azokra a gazdasági, politikai és kulturális tényezőkre, amelyek jelen helyzetét meghatározzák és a jövőjét is befolyásolhatják. A művész döntése nyomán látható maradt egy részlet a galériát egy ?szebb jövő? képével búcsúztató, a 2008-as záró-bulira készült graffiti-ből. Bemutatásra kerültnek azok a dokumentumok, melyek a galéria aktuális státuszát értelmezik és azok, a kiállítóhely további sorsát fejtegető levelezések, melyeket Menesi a témában illetékes személyekkel kezdeményezett. A projekt fontos részeként, a dokumentumok tanulmányozásának céljára a művész a galéria jövőjében érintett intézmények munkatársainak hivatali munkaszékeit kérte kölcsön a kiállítás idejére.
Katarina Ševićet az ötvenes évek közepe óta működő kiállítóhely emlékezete foglalkoztatja, pontosabban a saját viszonya egy olyan, a köztudatban még eleven korszakhoz, amelyet ő maga közvetlenül nem tapasztalt meg. Az általa bemutatott videó magában a kiállítótérben került felvételre fiatal színészek közreműködésével. A videó egy modellszerű helyzetet teremt, mely egymásra vonatkoztatja a kiállítóteret és a színpadot, szimbolikus elemek használatára és a jelentések rétegeződésére épül. Az eredmény korántsem egyértelmű, éppúgy, mint a szerző és generációjának a rendszerváltás előtti korszakhoz fűződő, távolságtartó, de mégis empatikus viszonya.
Nemes Csaba a kurátor felkérésére a galéria portréját festette meg. A gesztus, mely a történelmi kép problematikáját aktualizálja, tisztelgés a galéria mint intézménytörténeti műemlék előtt. Több verzió közül végül is egy esti fotó által megörökített szituáció került megfestésre. ?A színek mélyvörösek és bordók lettek a képen, valahogyan tetthelyszínre emlékeztető atmoszférája lett a fotóknak. Ez a kép lehetne akár egy film beállítása is, ami alatt a néző azt várja, hogy megjelenjen egy figura és kibontakozzon a cselekmény?? (Nemes Csaba). A portré-projekt ezzel még nem ér véget, a festmény utóéletéről a kiállítótér sorsának függvényében születik majd döntés.
A kiállítás részei a bejáratnál elhelyezett kronológia és szöveggyűjtemény, melyet Angel Judit kurátor és az ELTE BTK Művészettörténet Tanszékének diákjai, Kiss-Kozslik Eszter, Kovács Alexandra, Szűcs Luca, Tomán Andrea, Vaszil Viktória és Várszegi Vera állították össze. A kronológia, mely a Dorottya utca 8-ban rendezett kiállításokat írja össze 1957-től 2008-ig, jelen kiállításnak mintegy történelmi pilléreként is értelmezhető. A hozzátartozó szöveggyűjtemény egy kontextus-építő kísérlet, melynek bővítése a Dorottya Galéria archívumi kutatásának további fejleményeitől függ. A szöveggyűjtemény jelenleg Schneller János és Frank János tanulmányait, Beke László Németh Lajos interjúját, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének Szervezeti és Működési Szabályzatából vett részleteket, valamint a Dorottya utca 8-ban rendezett kiállítások sajtóvisszhangjából történt válogatást tartalmazza.
Menesi Attila
Szentes, 1967. Budapesten él és dolgozik. Az index, a művészet helyszínei kortárs képzőművészeti kiadvány alapítója (Christoph Rauch-al közösen, 1999) és szerkesztője. A Karba tett kezek. Tolvaly Ernővel beszélget Menesi Attila könyv szerzője (2008). 1988 óta tagja a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának, 1995-99-ig vezetőségi tag, 2003-tól tiszteletbeli tag. 1994-97-ig Derkovits ösztöndíjas. Artist in residence: Hamburg (1997), Párizs (2001), Lisszabon (2004).
Nemes Csaba
Kisvárda, 1966. Budapesten él és dolgozik. 1995-98 között egy művészeti akció keretében nevet cserél Veress Zsolttal. 1996 Common name, Sao Paulo Biannale. 1996-tól önálló műfajként story-boardokat készít Szépfalvi Ágnessel. 1999 Essere, Dolmabahce Palace, 6th Istanbul Biennial. 2001 Le main dans le nuages – Histories Hongroises, Musée d?art moderne de Lille Metropole, Villeneuve d?Ascq. 2001-től a Knoll Galériával dolgozik együtt. 2006-től, a felerősödő társadalmi, politikai problémák hatására aktuális eseményekre reflektáló műveket hoz létre. 2007 Remake, Kiscelli Múzeum, Budapest. 2009 Puhányok- Mindennap56, Knoll Galéria, Budapest.
Katarina Šević
Novi Sad, Szerbia, 1979. Budapesten él és dolgozik. A Magyar Képzőművészeti Egyetem intermédia tanszékén végzett. A megfigyelés és kommunikáció különböző stratégiáit alkalmazva a munkáiban a privát és a köztér kölcsönös kapcsolatát teszteli és figyeli meg. Kreatív kutatási módszereinek lényege közvetlen környezetének, társadalmi helyzetének és kapcsolatainak megkérdőjelezése. Többek között olyan kortárs kollaboratív projektekben vesz részt, mint a Dinamo, az Impex, Die Planung. Számos nemzetközi kiállítása volt (Stúdió Galéria, Budapest; Apexart, New York, Škuc Galéria, Ljubljana; Salon of the Museum of Contemporary Art, Belgrád; Künstlerhaus Bethanien, Berlin; CIC, Kairó stb).
A kiállítás kurátora Angel Judit. Együttműködő partnerek: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Lumen ? Fotóművészeti Alapítvány. Támogatók: az Oktatási és Kulturális Minisztérium, valamint a Nemzeti Kulturális Alap. A kiállításhoz kapcsolódó képanyag innen letölthető.