ZETApress

A 2007-es Dzsingisz kán és öröksége című kiállítás után idén újra egy különleges nomád népet, a szkítákat bemutató régészeti kiállítással várja az érdeklődőket a Magyar Nemzeti Múzeum. Ezernél is több műtárgy érkezik Németország, Oroszország, Ukrajna és Románia múzeumaiból, melyet a külföldi kurátoroktól tételesen vesznek át a magyar munkatársak. Az egyik ilyen kicsomagoláson mi is részt vehettünk.

A régi keleti népek közül aligha van ismertebb a szkítáknál. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a görög Herodotosz, a történetírás atyja a Krisztus előtti ötödik században olyan remek leírást készített róluk egy nagy történeti művében, mely még ma is élvezetes olvasmány. Nem csak élvezetes mű, hanem alapjában igaz is, melyet az újabbnál újabb régészeti leletek is igazolnak.

A XX. század második felének számos új felfedezése segítette régészeti ismereteinket. Ma már az is egyértelmű, hogy a szkíták nemesfém-feldolgozása a művészetek csúcsa. A tárlat ezeket mutatja be március 25-én szerdától május 31-ig, Pünkösdvasárnapig. Különös hangsúlyt fektet a titokzatos ókori nép Ázsiát és Európát összekötő gazdasági és kulturális kapcsolataira, hiszen a szkíta műveltség messze túllépte az egykori Szkítia határait.

Pegazus alakú szkíta ivókürt

Az elmúlt évszázad legjelentősebb régészeti felfedezései közé tartoznak az agigei Aul Uljap melletti kurgánokban felfedezett szentélyek. Az ásatásokat a moszkvai Állami Keleti Múzeum kaukázusi expedíciója végezte A. M. Leszkov vezetésével.

Az ezüst, és részben aranyozott ivókürt (rhyton) a korabeli ötvösművészet csúcsának számít, s 1982-ben a leggazdagabb uljapi sírhalomban, a negyedik kurgán déli részéből került elő. A szarvformájú ivóedény felszerszámozott, sörényes, szárnyas vágtató lóban végződik. A szárnyak alól indulnak ki a pegazus előrevetett mellső lábai. A rhyton peremét belül és kívül lótuszvirág és palmetta formájú rátett lemezekkel díszítették. A középső részen lévő frizen az istenek gigászok elleni harcának jelenetei láthatók. Az ivókürt serlegszerű lábon ül, magassága 37,3 centiméter.

A különleges darabot a Krisztus előtti hatodik században, Attikában készítették ahol valószínűleg az ünnepi lakomákon díszítette az asztalt. Azóta többször átalakíthatták, s a krisztus előtti negyedik században kerülhetett ajándékként egy maoita uralkodóhoz, aki később egy istennek áldozta.

Remekművek a Nemzetiben és egyebütt

Ma délután 4-kor nyílik és április 26-ig látható a Budapesti Tavaszi Fesztivál részeként a Magyar Nemzeti Múzeum második emeletén az Élet ? Képek 2008-ból című XXVII. Magyar Sajtófotó Kiállítás és az első emeleten a Határnyitás 20 éve című kísérő kiállítás. A 29. BTF hivatalos megnyitója és A nő dicsérete ? Alfons Mucha, a szecesszió cseh mestere című kiállítás megnyitója holnap délután 3-kor lesz a Szépművészeti Múzeumban. Ünnepi beszédet mond Mgr. Václav Jehlicka cseh kulturális miniszter, Gyenesei István önkormányzati miniszter és Demszky Gábor főpolgármester.