ZETApress

hírportál

Szezonnyitó az Állatkertben

A 146 éves Állatkert csak 100 éve látogatható a főváros állatkertjeként. Jubileumi emlékév, új bemutatóhely a Nagyszikla belsejében, kisállatok és programok sokasága, soha nem látott állatkülönlegességek ? ezekkel várja látogatóit a Fővárosi Állat- és Növénykert 2012-ben.

A ma déli sajtótájékoztató előtt egy koszorúzásra kerül sor Xántus János szobránál, amely a főbejárattól induló állatkert-történeti emléksétányon áll. A koszorút a két Miklós ? Dr. Persányi, a FÁNK főigazgatója és Csomós, Budapest főpolgármester-helyettese ? helyezte el. Fotóink Lantai József felvételei.

Xántus János (1825-1894) az Állatkert alapítási eszméjének egyik úttörője volt, és ő is igazgatta az intézményt az 1866-os megnyitás idején. A koszorúzásnak külön aktualitást adott, hogy Xántus azelőtt, hogy állatkerti igazgató lett volna, a szabadságharc idején önkéntes nemzetőrként csatlakozott a Honvédséghez, majd tüzérként harcolt, Komárom védelmében pedig huszár főhadnagyként vett részt.

A szezonkezdő eseményre a Marslakók is ellátogattak. A sorozatbeli főszerkesztő interjút kért Hanga Zoltántól, az Állatkert szóvivőjétől, majd egy darabon elkísért minket a Pálmaházig vezető úton. Oda már nem érkezett meg, így nem hallotta a főigazgatói tájékoztatót a FÁNK ez évi programjairól, terveiről és nehézségeiről. Erről az első legfontosabb gondolat, hogy a 2012-es esztendő jubileumi emlékév a városligeti intézmény történetében, mert a kertet már 1866. augusztus 9-én nyitották meg, eredetileg részvénytársaságként, majd állat- és növényhonosító társaságként működött, de csak 1907 után vette át a főváros.

Az átvétel akkor a kert teljes, a fővároshoz méltó átépítésével járt, amelynek idejére ? 1909 és 1912 között ? be is zárták az Állatkertet. Ebben az időben alakult ki a kert mai arculata, ekkor épültek jellegzetes műemlékei, a Főkapu, az Elefántház, a Pálmaház vagy akár a két termetes műszikla is. Az ilyen módon teljesen újjászületett Állatkert 1912. május 20-án nyílt meg, és ennek a jeles eseménynek éppen idén lesz a századik évfordulója.

Éppen ezen a napon, az újjászületett Állatkert megnyitásának 100. évfordulóján tervezik megnyitni a Varázshegyet, amely egy különleges új bemutatóhely lesz az ugyancsak százesztendős Nagyszikla belsejében. A sziklabelsőt eredetileg is hasznosítani kívánták, az eredeti, 1909-es tervek szerint az akkori igazgató, Lendl Adolf egy zoológiai múzeumot álmodott az épület belsejébe. Ebből azonban semmi sem lett, így az építmény óriási belső tere lényegében kihasználatlan maradt. Évszázados álom válik tehát valóra a Varázshegy megnyitásával.

Most nem zoológiai múzeum lesz, hanem az élő állatok és a természettudományi múzeumokat idéző, sokszor interaktív eszközök célszerűen összeválogatott kombinációjával egy olyan bemutatóhelyként fogja szolgálni a nagyközönséget, amely nemcsak áttekinti az élővilág sokféleségét, hanem azt is elmeséli, miként alakult ki ez a sokféleség az évmilliók során, és hogyan alakult az ember és a természet kapcsolata az emberiség története során. A legfontosabb tudnivalókat a Varázshegyről és a Főkapuról Szabon Márta, míg a Kert II. Projektről Zsigmond Vince foglalta össze.

A jubileumi emlékévhez egy jeles szakmai program is kapcsolódik. Május 17-e és 19-e között ugyanis egy olyan szimpóziumot szervez a városligeti intézmény, amelyen a világ legpatinásabb, száz évnél régebbi állatkertjeinek vezetői cserélhetik ki tapasztalataikat. Az IVY ZOO elnevezésű szimpózium egyébként második alkalommal kerül megrendezésre: az első ilyen szakmai eseményre 1996-ban került sor, ugyancsak a Fővárosi Állat- és Növénykert kezdeményezésére.

A nagyközönség számára persze sokkal érdekesebb kérdés, hogy például milyen kisállatokkal, állatkölykökkel találkozhat, ha ellátogat az Állatkertbe. Egyrészt jelenleg is láthatóak azok a cseperedő kisállatok, amelyek az elmúlt években láttak ugyan napvilágot, de fejlődésük természetes üteme okán a közönség most is kölykökként láthatja őket. Mindenekelőtt a 2010-ben született emberszabású kölykök, Bongó, az ifjú gorilla, valamint Moira és Vilmos, a két kis orangután tartoznak ebbe a kategóriába. Bár kicsinek már nem mondhatóak, a süldő tigrisek sem veszítették el gyermekkori játékosságukat. A főpolgármestertől tavaly nevet kapott Manu, Virgil és Thrax most is naphosszat hancúrozik a kifutóban.

A 2012-es naptári évben született állatok sorát a január 9-én született jávai langur kölyök nyitotta meg. A kicsi ? a szokásoktól eltérően ? az Adolf nevet kapta, a jubileumi emlékév jegyében megemlékezve Lendl Adolf egykori igazgatóról, aki az 1909. és 1912. közötti újjáépítést is irányította. Az elmúlt tizenegy hétben számos további kisállat is a világra jött, a kameruni törpekecske gidáktól a borzas gödény fiókán át a szerecsen maki kölyökig. A legjelentősebb szaporulat azonban a Szeráf nevű zsiráfborjú világra jövetele volt február 19-én. Az elkövetkező hónapokban egyrészt egy másik kis zsiráfra is számítunk, hiszen az Ingrid nevű nőstény jelenleg is vemhes. Biztosan lesz szaporulat több más patásnál is, melyek közül természetvédelmi szempontból a Mhorr-gazellák a legjelentősebb.

Több majom-, illetve főemlős fajnál is számíthatunk utódokra. Folyamatosan nyomon követjük Angele és Ássam, a két elefánt románcát, mert elképzelhető, hogy az ifjú elefánttehén vemhességéről is be lehet majd számolni a közlejövőben. Sokat várunk az ivarérettséget elérő indiai oroszlán triótól, és a gondozók biztató párzást figyeltek meg a jegesmedvéknél és a vombatoknál is.

Ami a teljesen új állatokat illeti, a tavalyi évben két fontos, régen látott faj érkezett az Állatkertbe. A földi malcról és a vombatról van szó, amelyek azonnal a közönség kedvencévé váltak. Az idei évben a legtöbb új faj a Varázshegy belsejében lesz majd látható, ám a világ egyik legritkább rovarfaját is láthatja majd a nagyközönség. A Lord Howe-szigeti botsáskáról van szó, amelyről korábban azt hitték, hogy az 1930-as években végleg kipusztult, s csak 2001-ben fedezték fel egy kis sziklaszigeten, hogy néhány tucat állat mégiscsak fennmaradt. A kritikusan veszélyeztetett fajt, amely egyike a világ legritkább rovarinak, azóta ausztrál állatkertekben szaporítják, hogy megmentsék őket a tényleges kipusztulástól. A tenyészprogramhoz ? elsőként az európai állatkertek közül ? a Fővárosi Állat- és Növénykert is csatlakozik. Az első peték a napokban fognak megérkezni Ausztráliából.

Természetesen programokból sem lesz hiány a 2012-es esztendőben. Csak a legközelebbi eseményeket említve, márciusban a Víz Világnapja, áprilisban pedig a Föld Fesztivál keretében várják az érdeklődőket. Nyáron ismét lesznek koncertek, s folytatódnak a szezon népszerű programjai, így a Légyott programok, a tapizoo, valamint az esti kulisszák mögötti csoportvezetések is.

Fontos tudnivaló, hogy az Állatkertben jelenleg zajló, európai uniós támogatással megvalósuló programok nyomán különféle építési munkálatok is folynak. Ezek elsősorban a főbejárat környékét, illetve a kert sétaútjainak egyes szakaszain a sétautakat érintik elsősorban. A munkálatok ellenére a kert zavartalanul üzemel, minden állat és látnivaló ugyanúgy megközelíthető, mint más időszakokban.

Az átmeneti kényelmetlenség miatt azonban az Állatkert vezetése mégis úgy tartja méltányosnak, ha a főbb építési munkák elvégzésének idejére átmenetileg csökkenti a legfontosabb belépődíj-típusok árát. így március 15-től április 15-ig, a főbb építési munkálatok befejezéséig a látogatók 15%-os kedvezménnyel válthatnak belépőjegyet az Állatkertbe. Sajnos utána viszont 10-15%-os áremelés várható.

Szóljon hozzá!