ZETApress

hírportál

Markó a Galériában

Markó Károly és köre ? mítosztól a képig című kiállítás látható május 6-tól október 2-ig a Magyar Nemzeti Galériában. A jövő péntektől látható kiállításra a Markó-életmű 26 kiemelkedő darabja érkezik külföldi múzeumokból.

A Barcelonából, Bécsből, Koppenhágából, Pozsonyból és Mexikóból kölcsönzött Markó-művek nemcsak most először lesznek láthatóak Magyarországon, hanem nagy részük még az őrzési helyükön kívül sem volt soha kiállítva. A képek délelőtti kicsomagolását mi is megnézhettük. Mester Tibor (MNG) fotóján Georgina Dominguez mexikói kurír és Berta Éva, a Magyar Nemzeti Galéria restaurátora ellenőrzik Markó Károly: A törvénysértés (1854) című festményének állapotát.

A kiállítás egyik különlegessége lesz a mexikói Museo Nacional de San Carlos gyűjteményéből érkezett négy festmény, amelyeket a mai napon a sajtó jelenlétében csomagoltak ki a Magyar Nemzeti Galériában. Markó Károlytól 1854-ben és 1855-ben az Academia Nacional de San Carlos rendelte meg azokat a bibliai kompozíciókat, amelyek azóta is nagy becsben állnak a San Carlos múzeum gyűjteményében, a képeket a mai napig Mexikón kívül még nem láthatta a közönség.

Id. Markó Károly (1791-1860) nemcsak a XIX. századi, hanem az egész magyar művészettörténetnek is a legismertebb alakja. Pontosabban nem is ő, hanem azok a varázslatos tájképei, melyek közül a Visegrád talán a legtöbbet reprodukált magyar festmény. Markó festészete, eszményi mediterrán tájaival, Hadrianus császár villájával, Róma és Firenze kupoláival, az aranyló alkonyatban fürdő aratási és szüretelési jeleneteivel, népviseletbe öltözött figuráival, vagy éppen Ovidius hőseivel a XIX. századi magyar művészet egyik legnagyszerűbb fejezete.

Markó neve már az 1830-as években is a biztos művészi minőség, a kifinomult ízlés és a nemzetközi mércével mérve is magas színvonal megfelelője volt. A Magyar Nemzeti Múzeum már az 1850-es években is számos Markó-művet mutatott be a közönségnek; Markó műveit másolták az első pesti művészakadémia növendékei, s Markó volt az első művészünk, akiről emléktermet neveztek el a Magyar Nemzeti Múzeumban. A kora XIX. század nagy magyar gyűjtői mind igyekeztek Markó Károly alkotásaival is emelni gyűjteményük fényét, s a művésznek ez a rangja mind a mai napig él.

Markó Károly életművének igazán nagyszabású bemutatására még soha nem került sor. Először 1899-ben a Nemzeti Szalon falai között találkozhatott a közönség Markó és fiainak 52 festményével s mintegy száz kisebb rajzával. 1951-ben a Fővárosi Képtár mutatott be egy kisebb emlékkiállítást Markó és követőinek a munkáiból, majd 1991-ben a Magyar Nemzeti Galéria rendezett átfogó kiállítást Markó Károly grafikáiból.

A Magyar Nemzeti Galéria mostani vállalkozása az első igazán komoly, a művész életművét sokoldalúan megvilágító kiállítás. A május 6-tól látható kiállításra a Markó-életmű 26 kiemelkedő darabja érkezik külföldi múzeumokból. A Barcelonából, Bécsből, Mexikóból, Koppenhágából, Prágából és Pozsonyból kölcsönzött Markó-művek nemcsak most először lesznek láthatóak Magyarországon, hanem nagy részük még az őrzési helyükön kívül sem volt soha kiállítva. Így például most először kerül bemutatásra Magyarországon Markó barátjának, a nagy dán szobrásznak, Bertel Thorvaldsennek a Markó-kollekciója, vagy a Markó által Mexikóba küldött nagy kompozíciók.

Emellett a kiállítás rendezői külön egységet szentelnek a művész követőinek, és művész-gyermekeinek, azoknak a XIX. század második felében élt magyar (és részben külföldi) művészeknek, akik a mester személyes tanítványai voltak, vagy pedig képeinek varázsa által váltak követőivé. A kiállítás kurátorai: Hessky Orsolya, Bellák Gábor (MNG), Dragon Zoltán (LUMU ? Kortárs Művészeti Múzeum).

1 hozzászólás

  1. Május 6-án az egyik legismertebb magyar festőnek, idősebb Markó Károlynak nyílt életmű-kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában. A kiállításon elsősorban az eddig még Magyarországon nem vagy csak ritkán kiállított (magán-, illetve külföldi gyűjteményekben őrzött) Markó-művekkel találkozhatnak a látogatók.

    A kiállításról, annak háttérmunkálatairól sok részletet megtudhatnak a kiállításhoz kapcsolódó http://marko2011.blogspot.com/ blogon. Ebben a kurátorok a kiállítás rendezésébe is beavatják az olvasókat, válaszolnak kérdéseikre és sok érdekes részletet árulnak el az egyik legismertebb magyar festőről. Megtudhatják például, hogy a szakirodalomban Markó Károly születési dátumát illetően több évszámmal is találkozhatunk. A kiállítás katalógusának egyik tanulmánya ezt a kérdést is tisztázza majd: így egyszer s mindenkorra helyre teszi Markó Károly születési évét.