ZETApress

hírportál

Kiállítások a Vajdahunyadvárban

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum két, aktuális időszaki kiállítása zár be a napokban. Egyik A természet érintése, mely égi- földi harmóniákat mutat be színben-fában-bronzban. A kiállítás Harsányi Zsuzsanna grafikus-, Bánvölgyi László szobrász- és Tóth József fafaragó művész közös tárlata, melynek ihletője maga a természet. Az időszaki kiállítás alkalmával számos kisplasztikát, plein-air pasztellképet és fafaragást tekinthetünk meg, így kerülve közelebb a természethez, elmerülve annak szépségében. A kiállítás csak holnap estig látható, míg az egy héttel tovább nyitvatartó Magyar Kézművesség 2008 címűről hétfőn számolunk be.

Harsányi Zsuzsanna

A grafikusnő Kecskeméten született és jelenleg is ott él. A Tömörkény István Iparművészeti Szakközépiskola textil szakán érettségizett, majd a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola földrajz-rajz szakán, később a Magyar Képzőművészeti Főiskolán diplomázott, legutóbb pedig egy felsőfokú PR végzettséget szerzett. Néhány évig tanított, majd alkalmazott grafikával kezdett foglalkozni saját stúdiója keretében. Számtalan cég és termékarculat, könyv, plakát, naptár született a keze alatt. Mindeközben egy művésztanár barátjával 1993-ban elindították a Kecskeméti Képzőművészeti Szabadiskolát, mely a mai napig sikeresen működik.

Néhány éve kizárólag képzőművészettel foglalkozik, a festészeti technikák közül elsősorban a pasztellt kedveli. Alkotásai nagyrészt magyarországi és külföldi alkotótáborokban születtek. Plein-air stílusban, a szabadban dolgozik. Alkotásaimmal nem megdöbbenteni, elriasztani szeretném a nézőt, hanem harmóniával, szépséggel, a természetből áradó drámai és nyugodt hangulatok élményével gazdagítani, vallja. A művész munkáiról bővebb információ itt található.

Bánvölgyi László

A szobrász-restaurátor művész, 1962. március 12-én született Hódmezővásárhelyen. Középiskolai tanulmányait a Tömörkény István Művészeti Gimnázium szobrász szakán, Szegeden végezte. Mesterei 1976. és 1980. között Fritz Mihály, Kalmár Márton, Magos Gyula és T. Nagy Irén voltak. Később a Magyar Képzőművészeti Akadémián, kőszobrász- restaurátor szakon végzett, ahol Kő Pál szobrászművész, Kovács György kőszobrász-restaurátor és Szabó Péter kőszobrász-restaurátor segítették pályafutását. 1988-tól művésztanár a Tömörkény István Művészeti Gimnázium szobrász szakán, illetve tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, a Magyar Restaurátor Kamarának. Eddigi munkáját több NÍVÓ díjjal, művészeti ösztöndíjjal, alkotói díjjal ismerte el a szakmai közönség. A művész munkáiról bővebb információ itt található.

Tóth József

Tóth József budapesti lakos természetvédelmi területen él, méghozzá a saját kertjében. Amit emellett madárbarát kertté is nyilvánítottak. Amikor nem ?kertel?, szárnyas oltárokat farag fából, tanácsot ad hivatalból, tagja a Krúdyt idéző Tabán Körnek és a magyar-indonéz baráti társaságnak… A ház régen egyébként a takarékpénztár épülete volt, öt-hat szoba, ebből most egyik csak a növényeké. A négy testvérem hamar elköltözött, de én már gyerekkoromban ?éreztem? a helyet, maradni akartam. A gyerekeim közül az egyik még velünk lakik. Az unokák is szeretnek itt lenni – már amikor hazajönnek. Ebéd után felolvasást tartok. Ha megengedik, hiszen már úgyis benne vagyok a beszélésben, Faludy 95. születésnapjára például kilencvenöt tölgyfalevélből készítettem koszorút, köszöntőként egyik verséből idéztem.

Tetszett neki. Itt volt az ünnepség a helyi kultúrházban. A faragás is valami olyasmi, mint a vers, tulajdonképpen manuális költészet. Az oltárképeim kint, a természet templomában mutatnak legjobban. Néhány éve a budapesti állatkertben fölállítottunk egyet az 1912-ben, Kongó vidékén készült bálványfák másolatai közül. Az eredeti sajnos megsérült, mwangarafából faragtuk újra, akkor barátkoztam össze Lendvay Pál Afrika-kutatóval, akitől kaptam egy zebrainget is. Ő azért szeret itt lenni, mert trópusi növények is laknak nálam; az akáciák, a júdásfa, a baobab, így otthon érzi magát közöttük. Némelyiket magról ültettem, valószínűleg túl fog élni engem ? olvashattuk a Népszabadságban, a Békés egymás mellett érés című, 2005. december 14-i cikkben.

1 hozzászólás

Visszajelzések

  1. ZETApress » Magyar Kézművesség 2008

Szóljon hozzá!